A 2026-os magyar nyelv és irodalom érettségi feladatait több tanár is nehezebbnek ítélte az elmúlt évekhez képest. Részletes elemzés és tapasztalatok.
A 2026-os középszintű magyar nyelv és irodalom érettségi feladatsora a tanárok szerint összességében klasszikus felépítésű volt, ugyanakkor az elmúlt évekhez képest nehezebbnek bizonyult, különösen az irodalmi műveltségi teszt és a lírai szövegértelmezési feladatok miatt.
Az idei, hétfői magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi több középiskolai tanár szerint is nagyobb kihívást jelentett a diákok számára, mint az elmúlt évek feladatsorai. A szakértők ugyanakkor hangsúlyozták: a vizsga továbbra is jól mérte a tanulók képességeit, és teljesíthető volt az adott időkeretben.
A győri Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium főigazgatója szerint a feladatsor szerkezete nem tért el jelentősen a korábbiaktól, azonban a nehézségi szint enyhén emelkedett. A szövegértési feladat megfelelő felkészültséggel jól teljesíthető volt, bár egyes diákok számára a kérdések megfogalmazása okozott nehézséget.
Az irodalmi feladatlap klasszikus elemeket tartalmazott: stílusjegyek felismerése, poétikai eszközök azonosítása, valamint különböző korszakok – a reneszánsztól a 20. század elejéig – szerzőinek ismerete.
A vizsga egyik legnagyobb meglepetését Arany János Tölgyek alatt című verse jelentette. A szakértők szerint az elmúlt években inkább epikai művek domináltak, ezért a lírai alkotás választása szokatlannak hatott.
A tanárok úgy vélték, hogy a vers jól értelmezhető volt, ugyanakkor témája – az öregedés és életösszegzés – távolabb állhatott a diákok világától. Ennek ellenére sok vizsgázó ezt a feladatot választotta az esszéírás során.
A létösszegző versek elemzése során azok a diákok kerültek előnybe, akik szélesebb irodalmi ismeretekkel rendelkeztek. Többen idéztek példákat többek között:
A pedagógusok kiemelték, hogy az irodalmi műveltségi teszt különösen időigényes volt. Egyes feladatok – például szereplők felsorolása vagy művek szerzőkhöz rendelése – jelentősen megterhelték a diákokat.
A tanárok szerint az idei vizsgában nagyobb hangsúlyt kapott a nyelvtani tudás alkalmazása. Emellett megjelentek szokatlan feladattípusok is, például versrészletek sorrendbe rendezése.
A nyelvtani kérdések kapcsán kritikák is megfogalmazódtak: egyes vélemények szerint életszerűtlen, hogy a diákoknak tartalmi válaszokat meghatározott grammatikai formákban kell megfogalmazniuk.
A visszajelzések alapján a diákok többsége nehezebbnek érezte az idei feladatsort, különösen az irodalmi részt és az esszétéma kiválasztását. Ugyanakkor a feladatok nem voltak megoldhatatlanok, és a megfelelő felkészültség elegendőnek bizonyult a sikeres teljesítéshez.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a jelenlegi rendszer – amely a 2020-ban bevezetett Nemzeti Alaptantervre épül – továbbra is megfelelő szintű kihívást jelent a diákok számára. Az idei feladatsor is azt mutatja, hogy az érettségi vizsgák megőrizték jelentőségüket, és valós képet adnak a tanulók tudásáról és felkészültségéről.