Ezekről döntött a kormány: uniós pénzek, diákhitel, babaváró, kórházi fejlesztések

A kormány meghosszabbítja a diákhitel kamatstopját és a babaváró hitel visszafizetési moratóriumát, 3,6 milliárd forintos kórházi hűtésrekonstrukciós programot indít, valamint október közepéig haladékot ad Budapestnek egyes fizetési kötelezettségek teljesítésére. A kabinet emellett korrupcióellenes és jogállamisági intézkedésekről, valamint több egészségügyi és gazdasági kérdésről is döntött.

---

A diákhitel, a babaváró hitel, a főváros pénzügyi helyzete és az egészségügy is napirenden szerepelt a kormány szerdai ülésén. A döntésekről Magyar Péter miniszterelnök és a kormányszóvivők számoltak be csütörtökön Budapesten.

A kabinet több olyan intézkedést fogadott el, amely közvetlenül érinti a családokat, a hallgatókat, az önkormányzatokat és az egészségügyi intézményeket. A bejelentések között szerepelt a diákhitel kamatstopjának meghosszabbítása, a babaváró hitelhez kapcsolódó visszafizetési moratórium fenntartása, valamint egy országos kórházi hűtésfejlesztési program elindítása.

Uniós források felszabadítását célozza az új törvénycsomag

A kormányszóvivők kiemelték, hogy a kabinet történelmi jelentőségűnek tartja a parlament elé benyújtott jogállamisági és korrupcióellenes törvénycsomagot. A kormány szerint a jogszabályok célja azoknak a feltételeknek a teljesítése, amelyek az Európai Unió által visszatartott támogatások felszabadításához szükségesek.

A tájékoztatás szerint mintegy 16,4 milliárd eurónyi, vagyis körülbelül 6000 milliárd forintnyi uniós forrás sorsa múlhat a vállalások teljesítésén. A csomag többek között szigorítja a vagyonnyilatkozati rendszert, bővíti az Integritás Hatóság jogköreit, átláthatóbbá teszi a közbeszerzéseket, valamint erősíti a közpénzek felhasználásának ellenőrzését.

Felülvizsgálhatják a mohácsi Duna-híd beruházását

A kormány teljes körű vizsgálatot rendelt el a mohácsi Duna-híd projektjével kapcsolatban. A kabinet szerint a beruházás műszaki tartalmát és költségeit is érdemes újraértékelni.

A tájékoztatás szerint az eredetileg 381 milliárd forintos keretösszegű projekt költségei később tovább emelkedtek, miközben a kapcsolódó közlekedési fejlesztések mérete is jelentősen nőtt. A felülvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a beruházás jelenlegi formájában indokolt-e.

Meghosszabbítják a diákhitel kamatstopját

A kormány döntése alapján a jelenleg június végéig érvényes diákhitel-kamatstopot év végéig meghosszabbítják.

Az intézkedés a 2024 végéig megkötött szabad felhasználású hallgatói hitelszerződéseket érinti. A kabinet célja, hogy a piaci kamatok emelkedése ne terhelje tovább a hitelfelvevőket.

A miniszterelnök emellett arra utasította az illetékes szerveket, hogy vizsgálják meg a diákhitelek finanszírozásának lehetőségeit és a működési költségek csökkentésének módját annak érdekében, hogy a hitelkamatok a jövőben mérséklődjenek.

Változhatnak a babaváró hitel szabályai

A kabinet a babaváró hitel visszafizetési moratóriumát is meghosszabbítja.

A programot az elmúlt években több mint 270 ezer család vette igénybe. A kormány szerint ugyanakkor a szerződések egy részénél nem teljesült a vállalt gyermekvállalás, ami a jelenlegi szabályok szerint jelentős visszafizetési kötelezettséget eredményezhet.

A Pénzügyminisztérium feladata lesz egy olyan új szabályrendszer kidolgozása, amely figyelembe veszi az egyedi élethelyzeteket, például a válást vagy az egyik házastárs halálát, miközben megőrzi a támogatási forma jogszerű működését.

Egészségügyi adatkezelés és szifiliszfertőzések

A kormány módosította a szifiliszfertőzésekkel kapcsolatos adatkezelési szabályokat is.

Az új rendszer lehetővé teszi, hogy a kezelőorvosok hozzáférjenek azokhoz az információkhoz, amelyek a várandós nők és a magzatok biztonsága szempontjából fontosak lehetnek. A cél a veleszületett fertőzések megelőzése és a megfelelő orvosi döntések támogatása.

Októberig haladékot kapott Budapest

A kabinet döntése alapján Budapest október 15-ig haladékot kap egyes fizetési kötelezettségeinek teljesítésére.

A fővárosnak a következő hónapokban összesen több tízmilliárd forintot kellene befizetnie, ugyanakkor a kormány szerint szükség van arra, hogy hosszabb távú megoldás szülessen a pénzügyi helyzet rendezésére.

Ennek érdekében tárgyalások kezdődnek a kormány és a fővárosi önkormányzat között. A kabinet ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a törvényben előírt kötelezettségeket végső soron teljesíteni kell.

Szigorodhat az óriásplakátok szabályozása

A kormány támogatja a politikai reklámok és az óriásplakátok használatának korlátozását.

A kabinet álláspontja szerint a társadalmi feszültséget növelő vagy az emberi méltóságot sértő hirdetésekkel szemben határozottabban kell fellépni. Emellett a településképet rontó plakátok visszaszorítását is indokoltnak tartják.

A javaslat szerint lakott területen belül a jövőben jelentősen szűkülhetne az óriásplakátok elhelyezésének lehetősége.

Több milliárdos kórházi hűtésfejlesztés indul

A kormány 3,6 milliárd forintos országos kórházi hűtésrekonstrukciós programot indít.

A fejlesztések célja az elavult rendszerek korszerűsítése és a betegbiztonság javítása. A beruházások több nagy egészségügyi intézményt érintenek, köztük a Szent László Kórházat, a Jahn Ferenc Kórházat, a Bajcsy-Zsilinszky Kórházat és a Szent Imre Kórházat.

Fejlesztések valósulnak meg emellett Miskolcon, Győrben, Kaposváron, az Országos Onkológiai Intézetben, a Honvédkórházban és a Heim Pál Gyermekkórházban is.

A program részeként olyan technológiákat telepítenek, amelyek biztosítják a műtők, intenzív osztályok, szülészetek és onkológiai részlegek megfelelő hőmérsékletét a nyári időszakban is.

Meghosszabbodik a napelemes pályázatok határideje

A kormány döntése alapján szeptember 30-ig meghosszabbítják az uniós helyreállítási alapból finanszírozott lakossági napelemes pályázatok elszámolási határidejét.

Az intézkedés célja, hogy azok a pályázók is be tudják fejezni projektjeiket, akik különböző adminisztratív vagy kivitelezési okok miatt eddig nem tudtak elszámolni a támogatással.

A kabinet szerint a következő időszak egyik legfontosabb feladata az uniós források mielőbbi felszabadítása, valamint az egészségügyi és energetikai fejlesztések felgyorsítása lesz.