A 2026/2027-es tanévben több mint 101 ezer hallgató kezdheti meg tanulmányait. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a magyar felsőoktatás átfogó megújítását is bejelentette.
2026-ban 101 572 hallgató nyert felvételt a magyar felsőoktatásba, a bejutási arány elérte a 72 százalékot. A legtöbb felvett hallgató gazdasági, pedagógus- és műszaki képzésen kezdi meg tanulmányait, miközben az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium bejelentette a magyar felsőoktatás átfogó megújítását, amely a képzések minőségének javítását és a nemzetközi kapcsolatok erősítését célozza.
A 2026-os tanév nemcsak a felvételi eredmények miatt jelent mérföldkövet, ugyanis az új tanévvel megkezdődik a magyar felsőoktatás megújítása is - közölte az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felvételi ponthatárok kihirdetését követően csütörtökön este az MTI-vel.
A tárca közleményében azt írták: céljuk, hogy a hallgatók korszerű, a 21. század kihívásaira felkészítő képzésben részesüljenek, miközben a magyar felsőoktatás ismét szervesen kapcsolódik az európai és nemzetközi tudományos, valamint felsőoktatási térhez.
Ennek érdekében a minisztérium átfogó fejlesztéseket készít elő, amelyek erősítik az egyetemek szakmai autonómiáját, hallgatóközpontúságot, javítják az oktatás minőségét, bővítik a nemzetközi együttműködéseket, és kiszámítható, átlátható működési környezetet teremtenek a magyar felsőoktatás számára - rögzítették.
A kommünikében idézték Katz Sándor felsőoktatási államtitkárt, aki közölte, hogy a megújítást az érintettek bevonásával kívánják végrehajtani, s fontosnak tartják, hogy már a felvételi első pillanatától megismerjék a fiatalok véleményét és ötleteit, hiszen "a jövő felsőoktatását velük együtt kell alakítanunk" - fogalmazott.
A felsőoktatás megújítása hosszú távú befektetés Magyarország jövőjébe: célja, hogy a hazai egyetemek versenyképes tudást, korszerű kutatási környezetet és nemzetközi lehetőségeket biztosítsanak a hallgatók számára
- emelték ki a közleményben.
A tárca összegzése szerint az idei felvételi eredmények alapján 2026 szeptemberében 101 572 hallgató kezdheti meg tanulmányait a magyar felsőoktatásban. Az idei bejutási arány 72 százalékos, vagyis közel háromnegyede a jelentkezőknek felvételt nyert.
Az általános felvételi eljárásban összesen 140 427 jelentkező vett részt, közülük 71 467 felvételiző jutott be az első helyen megjelölt képzésre. A szeptemberben induló tanévben 10-ből 8 diák kezdheti meg felsőoktatási tanulmányait állami finanszírozásban.
A legnépszerűbb képzési területek idén a gazdaságtudományok (21 274 felvett hallgató), a pedagógus képzés (16 199), a műszaki tudományok (13 314), bölcsészettudomány (9.855) és informatika (7 753), társadalomtudomány (7 447), orvos és egészségtudomány (7 432).
A top szakok a felvett diákok száma alapján a gazdálkodás és menedzsment szak (5 929), mestertanár képzés (3.845), jogász (3 811), ápolás és betegellátás (3 185), kereskedelem és marketing (3.036), gyógypedagógia (2 800).
A tanárképzés a létszámot tekintve folyamatosan növekedik, ebben az évben 16 199 hallgatót vettek fel erre a képzési területre. Tanitó (2 039) és osztatlan tanárképzésbe (2 617) idén rekord számú diák érkezik, összesen 4 656 hallgatóval.
A felvett diákok számát tekintve a legtöbb diákot idén is az ELTE fogadja 13 723 hallgatóval, de a top 10 listában 3 műszaki fókuszú egyetem is helyet kap.
A legmagasabb pontszám idén a Corvinus angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakra kellett, ezt követte 477, ELTE jogász 467, PPKE jogász 467, PPKE pszichológia 462, Corvinus nemzetközi tanulmányok angol nyelven 459, ELTE pszichológia 455 ponttal - olvasható a tárca közleményében.