Magyarország csatlakozása az Európai Ügyészséghez: már a részletszabályokon dolgoznak

Magyarország Európai Ügyészséghez (EPPO) történő csatlakozásának szakmai és jogalkotási részleteiről egyeztetett Budapesten Laura Codruța Kövesi európai főügyész a magyar kormány képviselőivel. Az első szakaszban az európai ügyész és a delegált európai ügyészek kiválasztási rendszerét alakítják ki, amihez három törvény módosítása szükséges. A jogszabálycsomag a tervek szerint még 2026-ban az Országgyűlés elé kerül.

Az Európai Ügyészség (EPPO) vezetője, Laura Codruta Kövesi európai főügyész Magyarország EPPO-tagságának szakmai részleteiről egyeztetett Görög Márta igazságügyi miniszterrel, Kármán András pénzügyminiszterrel, Pósfai Gábor belügyminiszterrel és Lajtár István legfőbbügyész-helyettessel Budapesten, az Igazságügyi Minisztériumban (IM) - közölte az IM sajtóirodája kedden az MTI-vel.

Az Európai Ügyészség az Európai Unió (EU) pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozással, a vádhatósági eljárások lefolytatásával és az elkövetők bíróság elé állításával megbízott független uniós szerv.

E bűncselekmények közé tartozik az unió pénzügyi érdekeit sértő költségvetési csalás, az aktív és passzív hivatali vesztegetés, hűtlen kezelés, a pénzmosás, a határokon átnyúló adócsalás és az ehhez elválaszthatatlanul kapcsolódó többi bűncselekmény. Az Európai Ügyészség ezekben az ügyekben rendelkezik hatáskörrel.

Az Európai Ügyészség hatáskörébe nem tartozó büntetőügyekben továbbra is Magyarország ügyészsége, illetve a létrejövő Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal jár el közvádlóként, a büntetőjogi felelősségről pedig változatlanul a magyar bíróságok döntenek a magyar jogrend alapján.

A csatlakozás folyamata jelentős szakmai, intézményi és jogalkotási feladat, amelyet "a lehető legrövidebb időn belül" szükséges végrehajtani - emelték ki.

A jogalkotási feladatok két szakaszban valósulnak meg. Az első szakaszban az európai ügyész és a delegált európai ügyészek kiválasztási rendszerének kialakítása történik meg. Ehhez három törvény módosítása szükséges. Az erre vonatkozó jogszabálycsomag még 2026-ban az Országgyűlés elé kerül.

A cél egy olyan kiválasztási eljárás létrehozása, amely a lehető legmagasabb szintű függetlenséget, objektivitást és szakmai megalapozottságot biztosítja. A magas szakmai elvárások miatt a jogalkotási folyamat hosszabb előkészítést igényel, hiszen a cél a széles körű konzultáció az érintett szervezetekkel a kiválasztási feltételekről és az eljárás részleteiről - emelte ki az IM.