Szigorúbb közlekedési szabályok jöhetnek: autóelkobzás, jövedelemarányos gyorshajtási bírság és átlagsebesség-mérés is szerepel a támogatott intézkedések között.
A Közlekedési és Beruházási Minisztérium közlekedésbiztonsági kérdőívére mintegy 300 ezer válasz érkezett. A kitöltők 96,4 százaléka támogatja az illegális utcai autóversenyzés szabadságvesztéssel történő büntethetőségét, több mint 80 százalékuk pedig egyetért a visszaeső súlyos szabálysértők járművének elkobzásával. Széles körű támogatást kapott a jövedelemarányos gyorshajtási bírság, az átlagsebesség-mérés és az automatikus kamerás ellenőrzés is.
Szigorúbb büntetéseket, jövedelemarányos gyorshajtási bírságokat, járműelkobzást és szélesebb körű kamerás ellenőrzést is támogatnak a közlekedők. A Közlekedési és Beruházási Minisztérium közlekedésbiztonsági kérdőívére mintegy 300 ezer válasz érkezett, és a kitöltők jelentős többsége egyetért a szabályok szigorításával.
Jelentős változások jöhetnek a közlekedési szabályokban és a szabálysértések büntetésében. A Közlekedési és Beruházási Minisztérium nyilvánosságra hozta közlekedésbiztonsági kérdőívének eredményeit, amelyek szerint a válaszadók túlnyomó többsége szigorúbb fellépést vár a veszélyes közlekedési magatartásokkal szemben.
A felmérésben mintegy 300 ezren vettek részt. A válaszok alapján különösen nagy támogatottságot élvez az illegális utcai autóversenyzés szigorúbb büntetése, a kirívó gyorshajtás elleni fellépés, valamint a visszaeső szabálysértők járművének elkobzása.
A közlekedésbiztonsági kérdőív egyik legegyértelműbb eredménye az illegális utcai autóversenyzéssel kapcsolatos.
A válaszadók 96,4 százaléka egyetért azzal, hogy az engedély nélküli utcai autóversenyzés akár szabadságvesztéssel is büntethető legyen.
A többség azt is támogatja, hogy az ilyen versenyek során okozott közlekedési baleseteket szigorúbban szankcionálják, mint a gondatlanságból vagy figyelmetlenségből bekövetkező eseteket.
A szigorítás célja a különösen veszélyes közúti magatartások visszaszorítása és a közlekedésbiztonság javítása.
A felmérés szerint széles körű támogatást élvez a kirívó gyorshajtás súlyosabb büntetése is.
A válaszadók jelentős része egyetért azzal, hogy az extrém sebességtúllépés akkor is komolyabb következményekkel járjon, ha a járművezető nem okozott balesetet.
A lehetséges szankciók között szerepel az elkövető gépjárművének ideiglenes kivonása a forgalomból.
A kérdőív eredményei alapján a visszaeső szabálysértőkkel szemben még szigorúbb intézkedéseket is támogatnának a közlekedők.
A válaszadók több mint 80 százaléka támogatja, hogy a súlyos közlekedési szabálysértéseket ismételten elkövetőktől akár véglegesen is elkobozhassák a járművet.
A felmérésből az is kiderült, hogy sokan változtatnának a gyorshajtási bírságok rendszerén.
A válaszadók támogatják, hogy a többszörös szabálysértőkkel szemben szigorúbban lépjenek fel, a pénzbírságok összege pedig igazodjon az elkövető jövedelméhez.
A jövedelemarányos bírságolás lényege, hogy ugyanaz a szabálysértés eltérő összegű pénzbüntetést vonhatna maga után a járművezető anyagi helyzetétől függően.
A közlekedésbiztonsági kérdőívben az átlagsebesség-mérés bevezetéséről is megkérdezték a résztvevőket.
A válaszadók csaknem kétharmada támogatja, hogy a gyorshajtást ne kizárólag egy adott ellenőrzési ponton mért sebesség alapján lehessen megállapítani.
Az átlagsebesség-mérés során a rendszer azt vizsgálja, hogy a jármű mennyi idő alatt tesz meg egy meghatározott útszakaszt. Ebből kiszámítható az átlagsebessége, amely alapján megállapítható, hogy túllépte-e az adott szakaszon megengedett sebességhatárt.
Az ilyen ellenőrzés célja, hogy a járművezetők ne csupán a sebességmérő kamerák közvetlen közelében lassítsanak le.
Az átlagsebesség-mérésnél is nagyobb támogatottságot élvez a közlekedési szabályszegések automatikus, kamerás ellenőrzése.
A válaszadók jelentős többsége egyetért azzal, hogy kamerarendszerekkel ellenőrizzék a buszsávok szabályos használatát, a vasúti átjáróknál történő közlekedést és a tiltott helyen parkolást.
A felmérés résztvevői azt is támogatják, hogy az ilyen szabálysértéseket a kamerák felvételei alapján automatikusan bírságolhassák.
A kamerás ellenőrzések kiterjesztése lehetővé tenné, hogy a hatóságok több szabályszegést észleljenek anélkül, hogy minden helyszínen folyamatos rendőri jelenlétre lenne szükség.
A minisztériumi kérdőív eredményei a közlekedésbiztonsági szabályok lehetséges módosításához szolgálhatnak alapul.
A felmérés ugyanakkor önmagában nem jelent jogszabályváltozást. A járműelkobzás, a jövedelemarányos bírságolás és az új ellenőrzési módszerek bevezetéséhez további jogalkotási döntésekre lehet szükség.
A közölt eredmények alapján a kérdőívet kitöltők jelentős része támogatja a veszélyes közlekedési szabálysértésekkel szembeni szigorúbb fellépést.
Forrás: Közlekedési és Beruházási Minisztérium, közlekedésbiztonsági kérdőív eredményei.