Az Országgyűlés mentelmi bizottsága bizonyítani nem tudja, de megállapította, hogy fennáll annak a gyanúja, hogy Simon Gábor eltitkolt százmilliói összefüggésben állnak országgyűlési képviselői, illetve MSZP-elnökhelyettesi tisztségével. A többi közt ezt tartalmazza a testület által hétfőn elfogadott jelentés, amely az Országgyűlés honlapján olvasható.
A parlament február közepén bízta meg a mentelmi bizottságot az ügy kivizsgálásával, amelynek határidejéül március 31-ét szabta.
A Rubovszky György, a testület KDNP-s elnöke által jegyzet előterjesztés szerint a bizottság megállapította, hogy sem Simon Gábor, sem pedig családtagjai vagyonnyilatkozataiban nincs adat arra, hogy az eltitkolt százmilliók származhattak legális, bevallott jövedelemből.
Az egyedüli adat - folytatódik a jelentés - Mesterházy Attila MSZP-elnök nyilatkozata volt.
A szocialista pártelnök február 6-án azt mondta, nem pártpénzről van szó, és az ausztriai bankban tartott nagyjából 240 millió forint "nem kötődik Simon Gábor közéleti tevékenységéhez". "Az azt megelőző életével kapcsolatos forrásfelhalmozásról van szó, amennyire én tudom" - fűzte hozzá.
A mentelmi bizottság jelentése azt tartalmazza: mivel Mesterházy Attila egyik meghallgatáson sem jelent meg, nyilatkozatának valódiságát nemcsak nem bizonyította, még nem is valószínűsítette, "ezért ezt az adatot, mint teljesen alaptalan, légből kapott adatot ki kellett zárnunk".
Az országgyűlési testület Simon Gábor, Mesterházy Attila és a bizottság két szocialista tagjának ülésektől való távolmaradásával indokolta azon gyanúját, hogy az eltitkolt százmilliók összefüggésben állhatnak Simon Gábor politikai tisztségeivel.
A jelentésben ismertetik Polt Péter legfőbb ügyész Rubovszky György megkeresésére írt válaszát, miszerint Simon Gábor MSZP-nek leadott vagyonnyilatkozata - amit az ügyészség lefoglalt - megegyezik a 2012. január 9-ei nyilvános, az Országgyűlésnek leadott vagyonnyilatkozatával.
A jelentésben közlik a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara kutatói munkaközössége által készített szakvélemény főbb megállapításait a Simon Gábornak a képviselői összeférhetetlenségének időszaka (2009. február 1— 2014. február 13.) alatt kifizetett javadalmazás jogi úton való visszaköveteléséről. E szerint három lehetőség van: elsődlegesen a közjogi érvénytelenségnek az a pontja, hogy mondja ki az Országgyűlés az összeférhetetlenséget ezekre az évekre, másodszor polgári jogi kártérítési felelősség útján való visszakövetelés, harmadszor pedig jogalap nélküli gazdagodás útján való visszakövetelés.
A mentelmi bizottság megfontolásra javasolja az országgyűlési törvény módosítását, hogy a javadalmazás visszakövetelése ne csak az összeférhetetlenség kimondása esetén legyen kötelező, hanem akkor is, ha bármilyen jogcímen szűnik meg a mandátum és utóbb kiderült, hogy fennállt az összeférhetetlenség.