Május 23-24. pünkösd - Mit ünneplünk pünkösdkor?

Mit ünneplünk pünkösdkor?

Pünkösd a természet megújulásáról is szól. Húsvét és a karácsony után – a harmadik legnagyobb egyházi ünnep, de emellett a fiatalságról, a szerelemről, a párválasztásról is szól.

A pünkösdhöz több népszokás kötődik. Ilyenkor szoktak pünkösdi királyt és királynőt választani, legényavatást tartani.

A húsvét utáni ötvenedik napon ünnepeljük. Pünkösd napján három fontos esemény történt:

​a Szentlélek eljövetele, mint Krisztus megváltó tettének gyümölcse és beteljesítője; az egyház alapítása, és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdete.

Pünkösd szintén mozgó dátumú ünnep, mint húsvét. A húsvét időpontjától számított 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, mely legkorábban május 10-én, legkésőbb július 13-án lehet pünkösdvasárnap.

Jó, ha tudja: változik a boltok nyitvatartása a pünkösdi hétvégén.

Pünkösdi népszokások

A néphit szerint, ha pünkösdkor szép az idő, akkor jó lesz a bortermés. Az ünnephez kapcsolódó különböző időjárási jóslatok néha "sántítanak", mert azt mondják a pünkösdi eső nem jó, de azt is, hogy a májusi eső aranyat ér. Emellett, ahogy az egész tavaszi ünnepkör, pünkösd is a természet megújulásáról szól. Szokás volt például, hogy a legények zöld ágakat tördeltek, majd azokat szétszórták a falu utcáin, hogy megmutassák, megérkezett a tavasz.
Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi királyválasztás szokása: ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás) mérték össze ügyességüket. A győztes egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartoztak engedelmességgel a többiek, és viselhette a pünkösdi koronát - uralkodásának rövid idejére utal a "pünkösdi királyság" kifejezés.
Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdi király vagy királyné körmenete: a legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik, és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni