Ülj le egy levelekkel borított padra a téren. Dőlj hátra és békében csodáld a természet pillanatonként változó varázsát. Hallgasd a csendet, beszélnek hozzád a hulló falevelek, lágy dallamokat sodor feléd a langy meleget hozó déli szél.
Ereszd szabadra fantáziádat és észreveszed, hogy világod és a nagyvilág egy tőről fakad. Örökkön változik, csodákat rejt, csak nyisd ki szívedet és minden azonnal világos lesz előtted. Az ősz sokaknak az elmúlást, a fájdalmas évszakot jelenti. Ha jól belegondolsz, beláthatod, hogy az örök körforgás része mindez.
Minden ősz magában hordozza a megújulás gyönyörűségét. Nézz csak a csupasz ágakra, minden rügy magában hordozza a jövő reményét.
Szerző és fotó: György István Péter