A egyik legjelentősebb magyarországi kortárs magánkollekció, az Irokéz Gyűjtemény anyagából rendez kiállítást a Párizsi Magyar Intézet (PMI).
A egyik legjelentősebb magyarországi kortárs magánkollekció, az Irokéz Gyűjtemény anyagából rendez kiállítást a Párizsi Magyar Intézet (PMI).
A csütörtök este nyíló tárlat - amelyen 17 kortárs alkotó munkái lesznek láthatók - a konceptuális művészeten keresztül mutatja be az elmúlt húsz év magyar képzőművészetét. A PMI André Kertész Szalonjában olyan műveket mutatnak be, amelyek a posztszocialista kultúra és az ebben helyet kereső művészet kérdéseivel foglalkoznak. A Vasarely Galériában kiállított anyag a posztkonceptuális művészet meditatívabb és metafizikai tartalmú munkáit vonultatja föl.
A több mint ötszáz műtárgyból álló Irokéz Gyűjteményt a 90-s évek első felében Pados Gábor és Pajor Zsolt üzletemberek alapították, akik az akkori viszonyok közepette szinte egyedülálló módon karolták fel a korszak egyik jól körvonalazható progresszív tendenciáját.
A kollekció alapját a képzőművészeti tanulmányaikat a 80-90-es évek fordulóján befejező művészekből álló Újlak-csoport tagjainak alkotásai adják. A művészcsoport tagjai felhagyva a hagyományos festészeti eljárásokkal és formákkal, olyan médiumokkal kísérleteztek, mint az installáció, a plasztika, a zene, a video vagy a film, valamint a print, amelyeket újszerűen, a kor legfejlettebb digitális képalkotó technikáit felhasználva alkalmaztak.
Művészetüket a politikai-gazdasági rendszerváltás összes kulturális hatása - beleértve az alternatív zenei szubkultúrát -, valamint a művészként való társadalmi lét problematikája egyszerre határozta meg.
Az ezredfordulóra az Újlak művészeinek alkotásain kívül a gyűjtemény olyan, zömmel fiatal alkotók munkáival gyarapodott, akikre - az ú jlakosokhoz hasonlóan - inspiráló hatással volt a 90-es évek változó kulturális kontextusa, s akik műveikkel erre a helyzetre reagálva tematikai és műfaji határokat feszegettek.
A 2000-es évektől a gyűjtés iránya a magyar művészet tendenciáinak változását is követve a konceptuálisabb művek felé fordult, s a fiatal művészek alkotásai mellett már elismert alkotóktól származó munkákkal is bővült, illetve néhány művész esetében az életmű következetes nyomon követésére is vállalkozik. A változatos új médiumok mellett az ezredfordulót követően egyre inkább megjelentek a festészet és szobrászat hagyományos műfajai is, amelyek esetében a gyűjtők elsősorban a formai vagy tematikai progresszivitást részesítik előnyben - olvasható az Irokéz közleményében.
A gyűjtemény neve a két tulajdonos által alapított Írókéz Papír- és Írószer Nagykereskedelmi cég nevéből származó szójáték. A kiállítás április 2-ig tekinthető meg Párizsban.