A forint az idén ünnepli hetvenedik születésnapját: 1946. augusztus elsején váltotta fel a világ leggyorsabb inflációjában elértéktelenedett pengőt (illetve az átmenetként az év elején bevezetett adópengőt) - írja a Világgazdaság.
Illusztráció. Fotó: Wikipedia
Az árakat akkoriban rendeletben állapították meg, egy kiló kenyér 0,96 forintba került például – ma (pontosabban tavaly decemberben) az egykilós kenyérért 262 forintot kell fizetni. Ez összességében 274-szeres árnövekedés, vagyis kétszerese az átlagosnak: az arányok eltolódtak ugyanis, így például a cukor az átlag alatti mértékben drágult hetven év alatt, míg a cigarettákért a korábbi 464-szorosát kell kifizetni ma (persze a minőség mindeközben változhatott is).
A forint értéke a bevezetése és a rendszerváltás között mintegy tizedére esett, 1989 és 2015 között pedig további egytizenötödére esett vásárlóereje – így jön ki a hetven év 13 585 százalékos inflációja.
Az árindex fő összetevői közül a rendszerváltásig a háztartási energia az átlag alatti ütemben drágult, míg az élelmiszerek és a szolgáltatások nagyjából annak megfelelően. A rendszerváltást követően azután a háztartási energia ára meredeken emelkedett, a rezsicsökkentés időszakának kezdetekor, 2012-ben az árak ezen a területen több mint 4600 százalékkal voltak magasabbak, mint 1989-ben. Három év alatt az árak 22 százalékkal estek, de relatíve még mindig az energia drágult a legnagyobb mértékben a rendszerváltás óta (például majdnem kétszer annyira, mint az üzemanyagok).