Pénz állt a házhoz: hetvenmillió forintot kasszírozott a Szova, a szombathelyi önkormányzat pedig negyedmilliárdot. Többen fizetnek jövőre iparűzési adót, viszont senki nem fizet lakásadót. Pénzügyi hírcsokor.
Pénz állt a házhoz: hetvenmillió forintot kasszírozott a Szova, a szombathelyi önkormányzat pedig negyedmilliárdot. Többen fizetnek jövőre iparűzési adót, viszont senki nem fizet lakásadót. Pénzügyi hírcsokor.
Hetvenmillió forint került a Szova kasszájába, miután sikerült a Strabaggal peren kívül megegyeznie az Aréna Savariánál megállapított kivitelezési hibákkal kapcsolatos Strabag-kötelezettséggel kapcsolatban. A Szombathelyi Vagyonhasznosító és Városgazdálkodási ZRt. vezérigazgatója, dr. Németh Gábor az Alonnak elmondta, hogy 110 milliárd forintos igénnyel léptek fel a Strabag ellen, miután elkészült a városi sportcsarnok épületének hibajegyzéke. Ezt a Strabag vitatta, de az igazságügyi szakértői vélemény után 70 millió forintban egyeztek meg peren kívül, amely már be is folyt a Szova Zrt. kasszájába. (A kivitelezővel szemben korábban pert is nyert a zrt.: a Strabag azt a 280 milliót vesztette el, ami a zrt. kötbérként visszatartott, nem fizetett ki a kivitelezőnek.)
Plusz pénz az év végén
A város bankszámlájára állami támogatás érkezett: kétszázötvenmillió forintot kapott az önkormányzat önhiki címén. Ez az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került településeknek adható. A pályázat benyújtásáról még júniusban döntött a közgyűlés, némi vita után, ugyanis jellemzően kistelepülések részesülnek ilyen címen állami apanázsban. De beigazolódott: aki mer, az nyer. A sikerben a merészségen kívül – úgy tudjuk – nem kis szerepet játszott a város pénzügyeiért felelős szakemberek, tisztviselők munkája. Információink szerint ezt a bevételt a város idei költségvetésében tervezett hiányának (500 millió forint) csökkentésére szánják. (Mivel már csak pár nap van az évből, ami alatt kevéssé lehet költekezni, erre mutatkozik is némi esély.)
Hitelszűke – óvatos bankok
Annál is inkább szükség van a pénzre, mivel a 400 millió forintos fejlesztési hitelre nem sikerült finanszírozó bankot találni, és sikertelen volt a bankszámlavezetésre és 2 milliárd forintos folyószámlahitelre kiírt közbeszerzési eljárás is. A decemberi képviselőtestületi ülésen napirenden szereplő beszámoló szerint a pénzintézetek – eddigi szokásuktól merőben eltérően – 55 kérdést tettek fel a kiegészítő tájékoztatás kérése során. A kérdésekre pontosan megadandó válaszok azonban együtt járnak a dokumentáció módosításával, ami viszont a beadási határidő módosítását is maga után vonta, ezért jelenlegi számlavezetővel még fél évre meghosszabbítják a szerződést – áll a beszámolóban.
Adók: lakásra nem lesz…
Jövőre sem vár könnyű év Szombathelyre. A költségvetési koncepció szerint 1,8 milliárd forint hiányzik a büdzséből, ezt külső forrás, lottó ötös és égi csoda híján
a bevételek növeléséből illetve a kiadások csökkentéséből kell kigazdálkodni. Az előbbi célját szolgálja az az adóemelés, amit decemberben fogadott el a közgyűlés, és amelytől 400 millió forint bevétel növekedés várható.
Az iparűzési adó mentességi határát évi 2,5 millió forintról 1,2 millió forintra viszik le. A decemberi közgyűlésen Czeglédy Csaba szocialista frakcióvezető javasolta, hogy teljesen szüntessék meg a mentességet, de ezt Molnár Miklós gazdasági alpolgármester azért nem támogatta, mert a havi 100 ezer forint árbevételű cégek leginkább azok a kényszervállalkozók, akik maguk oldják meg a foglalkoztatásukat. A mentesség eltörlése őket hozná a jelenleginél is nehezebb helyzetbe.
Az idegenforgalmi adó 400 forint lesz vendégéjszakánként, az idelátogatók 40 forinttal fizetnek többet, mint az idén.
Az építményadó is emelkedik. A garázsok után – hét éve nem emelték ezt a sarcot – jövőre 160 forint helyett 200 forintot kell fizetni négyzetméterenként.
A vállalkozások által használt ingatlanok esetében sávosan és a vállalkozás profilját figyelembe véve emeltek: a legnagyobb kereskedelmi egységek fizetnek a legtöbbet, míg más profilú cégeknél alacsonyabb az adóemelés mértéke, de a nagyok itt is többel járulnak a közkasszához, mint a - zömmel helyi - kisvállalkozások. Nem kell adót fizetni a lakások – és a lakásként használt, de nem lakáscélra épült ingatlanok - után.