Miért van szükség a határzárra?
Ha az illegális határátlépők 97 százalékát elfogják, miért van szükség a határzárra? Új vasfüggönyről van szó? Politikai ügy az egész?
Mióta Szijjártó Péter külgazdasági miniszter szerdán bejelentette, hogy Pintér Sándor belügyminiszternek június 24-ig kell előkésztenie a szerb-magyar határ négy méteres kerítéssel történő lezárását, sokan megszólaltak már a témában. De talán a politikai nyilatkozatok ezúttal is elnyomják a szakmai felvetéseket. Persze lehet, hogy ebben az esetben is kikerülhetetlen a politikai szál, minden esetre ezúttal többségében olyan megnyilatkozásokat gyűjtöttünk csokorba, amelyek talán segítenek olvasóinknak jobban megérteni a helyzet bonyolultságát.
Tarjányi Péter, biztonságpolitikai szakértő
Lesz kerítés a határon... A belügyminiszter néhány hete azt mondta, hogy az illegális határátlépők 97%-át elfogják és az így érkezőknek esélyük sincs a hatóságokkal szemben... Kérdésem: akkor minek drótkerítés? Ha az eddigi rendszerek ilyen szinten működtek, miért fogunk sok pénzt arra költeni ami idegenrendészeti szabályozási és rendészeti felderítési módszerekkel elhozná a probléma megoldását „fal” nélkül? Miért építünk olyan valamit, ami megoszt és szétválaszt a szomszédunkkal Szerbiával kapcsolatban? Miért hisszük azt, hogy ez az intézkedés nem fogja még inkább "felpörgetni" az embercsempész „klánok” üzlet lehetőségeit és a korrupciót?
(Fotó: Tarjányi Péter Facebook-oldala)
Pontosan tudom, hogy a migráció gond. A megoldás azonban nem egy „fal” hanem Szerbiával, Bulgáriával, Törökországgal, Horvátországgal, Németországgal közösen az idegenrendészeti szabályozások megváltoztatásával (pl. idegenrendészeti őrizet visszaállítása) és rendészeti, titkosszolgálati akciókkal megszüntetni az embercsempész csoportok lehetőségeit és gazdasági hátterét. Persze ez nem olyan gyors és látványos mint egy semmiből „kinövő” kerítés és nem is lehet már holnap az eredményt diadalittasan kommunikálni. Egyszerűen, csak a valódi megoldást hozna másfél éven belül... Persze ez utóbbi nagyon-nagyon melós és munkaszagú...Nem is tetszik senkinek...
(Forrás: Tarjányi Péter Facebook-oldala)
Török Gábor politológus
Szerintem ez a helyzet most:
1. A probléma létezik. Ez nem vitakérdés.
2. Jó lenne tudni, hogy a kerítés megoldás-e a problémára. Ez egy szakmai vitakérdés.
(Fotó: Wikipedia)
3. Jó lenne tudni, hogy a kormány valóban a kerítéssel akarja-e megoldani a problémát, vagy csak akart egy erős érvet (ütőkártyát) az uniós érdekérvényesítésben. Ez egy taktikai vitakérdés.
4. Jó lenne tudni, hogy a kormány a konzultációval, az óriásplakátokkal és most a kerítés bejelentésével a probléma megoldásán dolgozik, vagy egyszerűen csak - mint tette a halálbüntetés ügyében - „tematizál”. Ez egy politikai vitakérdés.
(Forrás: Török Gábor Facebook-oldala)
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő
Hasonló intézkedéseket hoznak a spanyolok, a bolgárok is – mondta Nógrádi György. Szerinte a magyar kormány szerdai bejelentésében sincs semmi különös „A lényeg, hogy ezt meg kellett csinálni, mert a menekülés fő útvonala a tengeren Görögország, Olaszország, a szárazföldön Magyarország.” Hozzátette: az albán maffia úgy használta ki Magyarországot, „mintha otthon lenne”, átcsempészett egymillió albánt Nyugat-Európába, és a kábítószer-kereskedelem fő iránya lett a Belgrád–Budapest–Pozsony–Prága-útvonal.
A lépés szükséges volt – jegyezte meg, hozzátéve: ebben az esetben a morál és a politika ütközik, de egy kormánynak a politikát kell választania. Be lehet fogadni száz, kétszáz vagy akár ötezer embert, de milliókat lehetetlen. Ezt az emberáradatot fel kell tartóztatni – húzta alá a szakértő.
(Forrás: Magyar Nemzet Online)
Lattmann Tamás nemzetközi jogász
1) Hogy fog kinézni az Orbánfal és a szerb hatóságok közé szorult (akármilyen) migránsok csoportjai és a vajdasági magyar közösségek viszonya a „nemzeti ügyek kormánya” szerint?
(Fotó: Lattmann Tamás Facebook-oldala)
2) A csodás falat fizikai okokból nem lehet majd pont a határvonalra építeni, na most akkor mi van azzal a migránssal, aki lábát még pont be tudja majd suvasztani a magyar államterületre (azaz belépett az állam területére), majd elkezd átkiabálni, hogy menedékjogot kér - mi meg majd jól nem figyelünk oda? Vajon mennyi idő után mehet majd Strasbourgba a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme miatt? Vajon ilyen esetekben a hatósági mulasztást hogyan kell majd felhívni és kinek a dolga lesz abban az ügyben eljárni...?
(Forrás: Lattmann Tamás Facebook-oldala)
Lakner Zoltán politológus
1. A Fidesznek be fog jönni a kerítés. Az ötlet népszerű lesz. Jönnek az idegenek, féljetek, építsünk kerítést. Tényleg ennyi.
2. „Politikai kormányzás” zajlik, mint azt Orbán többször elmondta. Vagyis számára nem az a kérdés, hogy tényleg elveszik-e a munkát a bevándorlók, vagy hogy mi a különbség a menekült és a „gazdasági bevándorló” között, nem is az, hogy mekkora ostobaság egy megkerülhető kerítést építeni, meg terroristák-e a menekülők, illetve, hogy most eltartjuk-e őket vagy elveszik-e a munkánkat, stb. Hanem az, hogyan lehet olyat lépni, amire a Jobbik nem tud nagyobbat mondani. Hát ez most megvan. Üzletnek se lesz rossz, nem mellesleg.
(Fotó: Lakner Zoltán Facebook-oldala)
3. Ha valaki szerint ez sem más, mint „figyelemelterelés”, akkor most már azt is tudhatja, hogy 1 egységnyi figyelemelterelés 2015-ös árfolyamon pontosan 175 km hosszú és 4 méter magas.
4. A magyar politikai közösség tagjait immáron fizikailag is kerítés választja el egymástól - tudniillik a kerítés megítélése.
5. A drótfalhoz való viszony identitáskérdés. Attól, hogy gyaníthatóan kisebbségben lesznek a kerítés ellenzői, még ellenezni kell. Az ellenzés politikai kisebbségbe szorulást jelent, a hallgatás viszont megszűnést.
(Forrás: Lakner Zoltán Facebook-oldala)
Mandiner
Se Európa, se Magyarország nem tud megbirkózni azzal az 50 millió emberrel, aki ide szeretne költözni. Mivel jelenleg a dublini főszabályok vannak érvényben, ezért az uniós tagországok visszaküldik a feladónak a beérkezett illegális határátlépőket. Tehát, ha elkerülik Szerbiát, akkor Románián vagy Horvátországon keresztül lépnének be!!!
És oda pedig vissza lehet küldeni őket.
(Forrás: mandiner.hu)
Magyar Helsinki Bizottság
Az idei első negyedévben Németország 2952 menedékkérőt próbált visszaküldeni Magyarországra azért, mert először itt nyújtották be a kérelmüket. Hazánk 2304 esetben elismerte, hogy valóban itt kértek először mendékjogot, mégis csupán 42 (!) menedékkérő érkezett ténylegesen vissza Németországból. Ez kevesebb, mint a lehetséges visszaküldések 2%-a.
Ennyit arról, hogy a Magyarországról tömegesen nyugatra távozó menedékkérőket tízezrével küldik vissza. Hát, nem.
Stumpf András újságíró Facebook-posztjára érkezett hozzászólás:
Az 1989 előtti vasfüggönynek ehhez a mostanihoz semmi köze, bosszantó és kontraproduktív az összemosás. De az is erős csúsztatás, hogy Horn azért bontotta le a vasfüggönyt, mert nem akart menekülttábor-Magyarországot. A vasfüggöny átvágásakor (1989. június 27-én) a német menekültprobléma még nem volt vészes, és szóba sem jött. Ráadásul akkor már a vasfüggöny ténylegesen nem is létezett, csak a szertartás kedvéért hagytak vagy visszaépítettek egy darabot. Vagyis a vasfüggöny megszüntetésének az égvilágon semmi köze azokhoz a keletnémet menekültekhez, akik akkor még otthon voltak. 1989 júniusában a magyarok számára már nem létezett vasfüggöny szimbolikusan sem, szabad volt a kiutazás; a németek azért nem mehettek ki, mert a magyar-NDK államközi szerződés értelmében vissza kellett volna őket adni.
Arról, hogy Mo. nem lehet menekülttábor, arról Horn szeptember 11-én beszélt, amikor az NDK-sok számára tették lehetővé az Ausztriába utazást (a németek a vakáció alatt gyűltek fel) és természetesen nem abban az összefüggésben, hogy ne engedjünk ide be menekülteket, hanem hogy engedjük őket oda, ahova menni akarnak, részben azért is, mert nem válhatunk menekülttáborrá. (De azért is - ezt is mondta - mert be kell tartanunk azokat a nemzetközi egyezményeket, amelyek a kiengedésre köteleznek, és amelyekkel humanitárius okból egyetértünk. Ezért az NDK-val kötött egyezményt, ami embertelen, egyoldalúan felbontjuk.) Egyik oldalon sem jó hamis történelemmel operálni. Vagyis két "diadalmas" tett volt: az egyik a szabad utazás, a vasfüggöny lebontása, és később az NDK-sok kiengedése. Ha utóbbinak csak a menekülttábor lett volna az indoka, egyszerűen vissza kellett volna adni az NDK-nak őket, ami a korábbi évek gyakorlata volt, és nincs menekülttábor. Az persze igaz, hogy ezt IS mondta: vissza nem toloncolhatjuk őket (emberiesség, nemzetközi szerződések), itt meg nem maradhatnak. (menekülttábor) Így teljes, az "is"-sel. A plakátkampány és a konzultáció felháborító.
(Forrás: Stumpf András Facebook-oldala)