Az Európai Unió egyirányú utca – Bokros Lajos Szombathelyen

Szerda este a Tóvendéglőben a korábban mozgalomként működő V, mint Vas egyesület első rendezvényén Bokros Lajos, a Modern Magyarország Mozgalom (MOMA) elnöke tartott fórumot. Az esten először Kupi Györgyi újságíró beszélgetett Bokrossal, majd a megjelentek is feltehették az őket foglalkoztató kérdéseket.

Az eltorzított tudat

Az első kérdésre adott válaszában az elnök kifejtette: a MOMA konzervatív szabadelvű párt, de Magyarországon „az eltorzított tudat” nehezen érti meg, hogy a konzervatív és a liberális felfogás nem ütközik egymással.

A német példát említette: a kormányzó CDU-CSU keresztény szociális, konzervatív és liberális értékrendű szövetség. Mint mondta, Nyugat-Európában ez a három fogalom „hézagmentesen összeillik”, ugyanakkor „röhögnek” az olyan pártokon, mint a Fidesz, amely konzervatívnak vallja magát, holott nem az.

Arra a kérdésre, hogy mi lenne az a három dolog, amelyeket elsőként változtatna meg, ha módja lenne rá, Bokros elsőként az alaptörvényt említette, majd a hatalmi ágak szétválasztását, végül pedig a sajtó-, a vallás- és a lelkiismereti szabadság helyreállítását.

Sok adó = pocsék kormányzás

A MOMA vezetője úgy vélte, azért áll rosszul a magyar gazdaság, mert pocsék a kormányzati működés. A sokféle adó például azt jelenti, hogy a kormánynak nincs stratégiai elképzelése arról, mire való az adórendszer. Bokros álláspontja szerint legfeljebb arra, hogy igazságos módon gondoskodjon a költségvetés bevételeiről.

Ehhez társul a kormánynak az a felfogása, amely szerint a „gonosz” tevékenységeket, úgy mint a bankokat, a kiskereskedelmet vagy éppen az energiacégeket másoknál jobban kell adóztatni. Ez „nettó hülyeség”. Tényszerűen nem igaz, hogy kiviszik a pénzt az országból, éppen ellenkezőleg, befektetnek. De a miniszterelnök csak a termelést (a „termellést”) szereti, a modern gazdaságot, illetve az annak alapját jelentő szolgáltatószektort nem.

Bokros meglátása szerint mindössze ötféle adóból a jelenleginél sokkal több adóbevételre tehetne szert az állam (noha ő maga nem híve a nagy államnak).

10 éve nem nő az egy főre jutó jövedelem

A felzárkózást nem lehet azzal kezdeni, hogy mindenkinek többet adunk – mondta a MOMA elnöke a párt szociálpolitikai elképzeléseit firtató kérdésre válaszolva. - Elosztani csak azt lehet, amit megtermelünk. A növekedéshez beruházások kellenek, és olyan munkahelyek, amelyek révén nő az adófizetők tábora, nem közmunka, amelyet adóból finanszíroznak. Versenyképes gazdaság, világpiaci hatékonyság szolgálja mindezt, nem a jelenlegi „ragadozó, büntető, korrupt kormányzati tevékenység”.

A következő probléma, hogy Magyarország munkaerőhiánnyal küzd, ezen pedig csak az oktatás tud segíteni. Egy a jelenleginél jobb általános és középiskolai rendszer, egy sokkal jobb felsőoktatás, és szakoktatás, felnőttképzés.

Végül Bokros arra hívta fel a figyelmet, hogy a szociális támogatásokat csak a rászorulóknak kell adni.

Értékteremtésre alkalmatlan, kiüresített önkormányzatok

A „mindenható, majdnem totalitárius hatalom” nem szereti a nem tőle függő dolgokat, így nem szereti az önkormányzatokat sem. Nem véletlen, hogy öt éve a kiüresítésükre törekszik – folytatta Bokros, immár az önkormányzati átalakításokat kritizálva. - 2010 óta a feladataik 80 százalékát elvették az önkormányzatoktól, mostanra csupán a kultúra finanszírozása és a szociális ellátás egy része maradt meg, de utóbbi sem sokáig, mivel azt a kormányhivatalok fogják átvenni.

A MOMA elnöke szerint a jelenlegi ötszintű közigazgatási rendszer fenntartása nagyon drága, az ország lakosságszámát tekintve felesleges is (nem vagyunk Oroszország méretűek). Szerinte járási önkormányzatokra van szükség, nem járási kormányhivatalokra. Legfeljebb három szintű közigazgatási rendszer lenne az ideális, amelyből kettő önkormányzati szint kellene hogy legyen.

„Virágozzék minden gyom”

A MOMA üdvözli a civil kezdeményezéseket, hiszen „a diktatúra elleni küzdelemben” az első lépés az, hogy az állampolgári tudatosság valamilyen formát ölt – kommentálta az elmúlt hónapok kormányellenes megmozdulásait Bokros.

Ugyanakkor nem ért egyet azzal, hogy az elmúlt 25 év egy az egyben elvetendő lenne. Aki a pártokat ki akarja iktatni, az nem demokrata – fejtegette. - Pártok nélkül nincs parlamentarizmus. Azt is tudomásul kell venni, hogy amelyik szerveződés költ a kampányra, bekerül a parlamentbe, az párt. A közép-kelet európai nyers demokráciákat szemlélve látjuk, hogy nem stabil pártrendszerekről van szó. Mindenki keresi a helyét, hogy megtalálja, miképp tudna a közösség hasznára lenni. Ezért virágozzék minden gyom. De a képviseleti demokráciát nem szerencsés megkérdőjelezni.

Bokros szerint az 1990 óta eltelt negyed század nem egységes korszak. Az 1990-es éveket nevezhetjük dicsőséges évtizednek, hiszen ekkor épült ki a demokratikus intézményrendszer, valamint mély szerkezeti gazdasági reformokat hajtottak végre a kormányok. A 2000-es években (2001-től) a gazdasági folyamatok negatív irányt vettek, de az alkotmányos jogállam még nem szenvedett csorbát. 2010-től viszont a további lecsúszás mellett már igen.

A populizmus tort ül Európában

Magyarországon jelenleg kevesen gondolkoznak. Sokan „névértéken megveszik a hazug, hamis propagandát”. A kormány „tudatosan hazudik, és a tényeket sem tiszteli”, folyamatosan megalázza a társadalmat. A méltóságunkat csak úgy tudjuk visszaszerezni, ha az érzelmek mellett az értelemre, sőt, a szakértelemre is hallgatunk – hangsúlyozta Bokros.

Nagyon sok minden elromlott – válaszolta a MOMA vezetője Kupi Györgyi azon felvetésére, hogy a gazdaság és a demokrácia erodálódásán kívül más problémák is akadnak. - De hazánkat nem sújtja semmilyen átok. Nyugat-Európa sok országában mély válság van, Magyarország tragédiája az, hogy a 2008-as pénzügyi-gazdasági világválság legyengült állapotban érte.

Ugyanakkor a populizmus nem csak itthon, Európában is tort ül. Görögországban például mindenki boldog, hogy olyan párt nyert választást, amelynek programja valójában megvalósíthatatlan ígéretek és ellentmondások gyűjteménye. Ezért nem meglepő, hogy mindössze egy kormányon töltött hétnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a legfőbb követelésüket, az adósságkönnyítést feladják.

A politikai rendszer mindig tükrözi a társadalom lázas állapotát – folytatta Bokros. - Magyarországon nem csak a Fidesz, hanem a társadalom többsége sem szereti a versenyt, a kapitalizmust. Nem is érti a piacgazdaság logikáját. De nincs harmadik út. A parancsgazdaságot 45 évig próbálgattuk. Csak a globális gazdaságba való beépülés, a kihívások vállalása és kiművelt emberfők sokaságának képzése jelentheti a fordulatot.

Nincs szükség Paks 2-re

A közönség egyik tagjától érkezett, a paksi bővítés szükségességét firtató kérdésre adott válaszában Bokros azt mondta, Magyarországon nincs gazdasági növekedés, így jelentősebb többletenergiára sincs szüksége. De ha lenne, akkor azt a paksi beruházás nélkül, energia-megtakarítással jóval olcsóbban lehetne fedezni. Nyugat-Európa ráadásul „belefullad” az atomerőművekből nyert energiába, ezért a felesleges energiát versenyképesen nem tudnánk hova exportálni, ez pedig azt eredményezné, hogy Paks veszteséges lenne.

A Paksra vonatkozó lépések célja Bokros szerint az oroszok által adott tízmillió euró megszerzése volt. A pénzt „nem biztos, hogy az atomerőműre költenék”.

 

Az úgynevezett Fidesz közeli közgazdászok miben reménykednek?

Ez már egy másik kérdés volt. „Sokszor én sem értem” - kezdte válaszát a MOMA elnöke. - De ismeri ezeket a közgazdászokat, és úgy gondolja, három csoportra oszthatók.

Az elsőbe tartozók szimplán nem értik a dolgukat, alapfogalmakkal sincsenek tisztában. Aztán vannak azok, akik értik, hogy tévúton jár az ország, de „kellően cinikusak és hataloméhesek ahhoz, hogy kiszolgálják a rendszert”. A harmadik csoportba pedig azok tartoznak, akik nem közgazdászok, de elhiszik azt, amit mondanak, legyen az bármilyen képtelenség.

Elmenne-e oktatni Matolcsy egyetemére? - jött a következő kérdés.

Bokros erre azt felelte, hogy van elég közgazdaság-tudományi egyetem Magyarországon, nincs szükség egy újabbra. És nem is a jegybank feladata, hogy a verseny torzításával, temérdek pénz befektetésével egyetemet alapítson. Már azt is lealacsonyítónak tartaná, ha megkeresnék, hogy adja a nevét az új egyetemhez. „A közgazdaságtani gondolkodás szégyene lenne Matolcsyt követni” - folytatta. - A közgazdasági, pénzügyi oktatás silányulását a nemrégiben létrehozott közszolgálati egyetemről kikerülő hallgatók alacsony szakmai tudásán le lehet mérni.

Merkel és a Fidesz szerencséje

Bokros a Merkel-látogatás kapcsán azt mondta, a német kancellártól legfeljebb azt lehet elvárni, hogy görbe tükröt tartson a kormány elé. Ezt meg is tette akkor, amikor közölte, nincs illiberális demokrácia.

A MOMA egyébként nem gondolja, hogy „a rendszer holnapután összeomlik”. Sok tartaléka van, ezért „nagyon sokat kell dolgozni a meggyengítésén”. Ráadásul nagy szerencséje van, a nemzetközi feltételek igen kedvezőek, nevezetesen a felére csökkent olajár, az államadósság után fizetendő kamatszint alacsony, az eurozóna pedig „úszik a megtakarításokban”, ezért olcsón juthat pénzhez. Így a csődöt eddig elkerültük, de ebből sosem lesz növekedés.

A társadalom jelentős része pedig hisz a kormány gazdaság- és társadalompolitikájának csalhatatlanságában. Akik lemorzsolódnak, azokat igyekeznek a szélsőjobb táborából pótolni; Bokros úgy fogalmazott, a Fidesz „kulturális koalícióban van” a szélsőjobbal.

Miben lehet akkor reménykedni? - tette fel a kérdést a MOMA vezetője. - Abban, hogy a tartalékok egyszer kimerülnek. Nem biztos, hogy a társadalom mindig megelégszik a stagnálással, mert így egyre üresebb lesz a zsebe.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy az Európai Unió esetleg megelégeli a különutas magyar politikát, Bokros azt felelte: ennek nincs realitása. Az alapítók úgy gondolták, hogy az EU egyirányú utca, ezért nincs az unió jogrendszerében arra vonatkozó passzus, hogy bárkit kizárnának. De ilyen politikai szándéka sincs senkinek.