És ha már itt voltak, sok mindent mondtak.
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője többek között arról beszélt, hogy havonta 130 ezer forintjába kerül az országnak egy migráns ellátása, ami elviselhetetlen terhet jelent a magyar költségvetés számára. Schiffer András, az LMP társelnöke szerint amikor a kormány azt állítja, hogy nincs elég fedezet a közalkalmazotti minimálbér megemelésére vagy a szociális ágazatban dolgozók béremelésére, nyilvánvalóan nem mond igazat.
Kósa Lajos
A Fidesz frakcióvezetője úgy fogalmazott: a kötelező betelepítési kvóta hátrányos az országnak, rossz Európának, teljes mértékben jogtalan, és semmilyen módon nem oldja meg a tömeges bevándorlással kapcsolatos problémát.
A migránsáradat alapjaiban veszélyezteti az európai munkahelyeket, az európai szociális rendszert és az európai kultúrát - tette hozzá.
Kósa Lajos közölte: az Európai Unió vezetése áterőltette az Európai Bizottságon és az Európai Tanácson a kötelező betelepítési kvótát, amely egyelőre csak 140 ezer ember kötelező széttelepítéséről szól, de ha a "kötelező elosztási mechanizmusnak" nevezett uniós döntés is megszületik, Magyarországra akár több tízezernyi migráns, egy Szeged méretű város lakosságával egyenlő számú bevándorló érkezhet.
"Számolják csak ki, hogy ez a havonta fejenként 130 ezer forint költséggel milyen aránytalanul nagy terhet jelentene a magyar költségvetésnek" - mondta.
A frakcióvezető emlékezetett: a magyar kormány és a Fidesz politikusai az elejétől fogva rendkívül következetesen ellenzik a tömeges bevándorlást, arra hívták fel a figyelmet, hogy a nemzetközi jog értelmében meg kell védeni a határokat, a schengeni egyezmény értelmében csak azokat lehet beengedni, akik menekültstátusra jogosultak, mindenki mást vissza kell fordítani.
Hozzátette: sajnos azóta még egy drámai fordulat következett be, hiszen a párizsi események drámaian világítottak rá arra, hogy a tömeges bevándorlás "kéz a kézben jár" a terrorizmussal, ebből pedig teljesen logikusan következik, hogy a kötelező betelepítési kvóta Európában ma már valósággá vált terrorizmus szétterítését jelenti az unió egyes országaiban.
Illusztráció. Kósa Lajos sajtótájékoztatót tart Debrecenben 2015. november 21-én. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Emlékeztetett, az Országgyűlés döntésével kötelezte a magyar kormányt, hogy forduljon az Európai Bírósághoz ott támadja meg a kötelező kvótákról szóló döntést, a Fidesz pedig aláírásgyűjtési akcióba kezdett.
Kósa Lajos elmondta: nagyon örül annak, hogy az aláírásgyűjtése abszolút sikeres, a hét végére az egymillió támogató aláírás is meglesz, a gyűjtést pedig mindaddig folytatják, amíg az Európai Unió a kötelező kvótát nem vonja vissza, és helyette nem tárgyal a valódi megoldásról.
A megoldás a frakcióvezető szerint az Európai Unió határainak megvédése, és ezzel együtt a válsággal és háborúval sújtott országokban egy olyan támogatás nyújtása, amely csökkentheti a kivándorlási nyomást.
Schiffer András
Megvan a pénz a béremelésre, csak ellopják, "amikor offshore lovagok kiviszik az országból, és ellopják, amikor a haveroknak adókedvezményeket adnak" - jelentette ki a szombathelyi városháza előtt tartott sajtótájékoztatóján az LMP-s politikus.
A közszférában dolgozók harmada, 220 ezer ember keres minimálbért, 50 milliárd forintba kerülne az, hogy a javadalmazásuk elérje a létminimumot. További 220 ezer munkavállaló fogja a közszférában nyolcadik éve ugyanazt a bért kapni, vagyis a bérük reálértéke nyolc év alatt a negyedével csökkent amiatt, hogy a közalkalmazotti bértábla és a köztisztviselői illetményalap egyaránt be van fagyasztva - mondta Schiffer András.
Kitért arra is, hogy a pedagógus-béremelésből kimaradtak a nevelést és oktatást segítő munkatársak, nem kaptak több pénzt az önkormányzati tisztviselők, a kulturális intézmények dolgozói, valamint azok a rendvédelmi dolgozók sem, akik nem szolgálati viszonyban állnak, csupán alkalmazottak.
Illusztráció. Schiffer András az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. november 16-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Az LMP becslése szerint körülbelül 500 milliárd forintot igényelne a közszféra azonnali béremelése, ehhez képest a bérintézkedések a 2016-os költségvetésben összesen 220 milliárd forintot tesznek ki - mondta.
A pártelnök emlékeztetett: éppen Szombathelyen mutatták be májusban azt, hogy meglenne a fedezet az 500 milliárd forintos béremelésre, sőt jutna több pénz az egészségügyre és oktatásra is.
Megismételte: elsőként a legkevesebbet keresők jövedelmét emelnék a létminimum szintjére, valamint adómentessé tennék a minimálbért, ami 21 ezer forint jövedelememelést jelentene az érintetteknek.
Pártja véleménye szerint meg kellene alkotni egy új közalkalmazotti bértáblát, mégpedig úgy, hogy a garantált illetmény egyetlen fizetési fokozatban se legyen kevesebb a minimálbérnél, valamint kötelezővé tennék a köztulajdonban álló cégek munkavállalói esetében az éves bérajánlások szerinti béremelést.
Harmadrészt valódi ágazati béremelésekre, nem bérkiegészítésre és életpályamodellekre volna szükség - közölte. Mindez az egészségügyben 80-100 milliárd forintos, a pedagógusoknál 10-15 milliárd forintos, a pedagógiai és gyógypedagógiai szakasszisztenseknél 10 milliárdos, a felsőoktatásban és a kulturális ágazatban dolgozóknál újabb 10-10 milliárdos, a szociális szektorban 30-35 milliárdos, a köztisztviselőknél és kormánytisztviselőknél 40 milliárd forintos többletforrást igényelne - sorolta. Ha hozzászámoljuk a minimálbér emelését is, akkor számításaik szerint 280-300 milliárd forint költségvetési ráfordításra lenne szükség - összegzett Schiffer András.
Hozzátette: ha ez a béremelés nem történik meg, az tovább növeli például az egészségügyi szakemberek kivándorlását, amely már így is súlyos helyzetet idézett elő, hiszen egy minapi hír szerint az egészségügyből már most tíz kórháznyi orvos és szakszemélyzet hiányzik.