A városvezetés csak a felszínen volt egységes, a háttérben komoly viták zajlottak – mondta. A Szombathelyi Televízió nem vett részt az eseményen.
Az utóbbi időben a Szombathelyi Televíziónak sikerül kicsit ellopnia a show-t a politikusok elől.
Ugyanis immár állandó találgatások célpontja, hogy a közpénzből finanszírozott média – melynek első embere fideszes színekben indul a választáson – hova vonul ki és hova nem.
Molnár Miklós hivatalban levő gazdaságért felelős alpolgármesterének (Pro Savaria) az elmúlt ciklust értékelő csütörtöki sajtótájékoztatójára például nem érkezett meg a városi tévé, és ez a nem megérkezés egyben a sajtótájékoztató első napirenden kívüli kívüli pontja is volt.
A részletekbe – bármilyen pikánsok is azok – most nem mennénk bele, maradjunk annyiban, hogy roppant kínos történetről van szó.
A sajtótájékoztató nemcsak a városi közmédia távolmaradása miatt volt rendhagyó, Molnár Miklós beszámolója is bővelkedett olyan elemekben, melyek korábban nem voltak ismertek vagy hangsúlyosak.
Az alpolgármester az értékelőn 2010-ig, az önkormányzati választások előtti időszakig kanyarodott vissza az időben.
Emlékeztetett: a választókerületben, ahol nyert, Fidesz-támogatással indult, de a kompenzációs listára nem került fel, amiből arra lehet következtetni, a párt nem szánt neki komoly szerepet.
Ehhez képest – tudtuk meg – a választások előtt néhány nappal megkereste Puskás Tivadar, és felkérte, hogy vállalja el a gazdasági alpolgármesteri posztot; valószínűleg összefüggésben a város kritikus anyagi helyzetével.
Molnár – tudtunk meg morzsákat a kulisszák mögötti egyeztetésekről – szerette volna a városi cégek ellenőrzése feletti jogosítványt is, de ezt nem kapta meg, miközben a tervezett korábbi két alpolgármesterből is három lett.
A választások után a város pénzügyi helyzetéről folyamatosan zajlottak a tájékoztatások és egyeztetések, melyekbe az ellenzéket is bevonták. Valószínűleg ez a magyarázata, hogy a ciklus költségvetéseit komoly szakmai kritika nem érte.
A pénzügyi és gazdasági bizottság élére Harangozó Bertalan került, aki segített abban, hogy komolyan vegyék a képviselők a pénzügyi helyzet. Kormánymegbízottá történt kinevezése után azonban a bizottságot összevonták a jogi bizottsággal, ami öszvér mivoltában szerencsétlen megoldásnak bizonyult.
2011-ben vette fel a város az utolsó hitelt, 2012-ben Szombathely kiadásait, beruházásait, törlesztéseit, kamatait már külső segítség nélkül tudta fizetni. Ennek természetesen ára volt: a fejlesztések jelentősen visszaestek.
2013-ban megtörtént az adósságkonszolidásció. Ennek pozitív hozadéka, hogy elvitték a város adósságát (kb. 15,7 milliárd forint), negatív, hogy elvitték a bevételeket is, és új feladatok is érkeztek.
Molnár Miklós szerint az egyenleg egy gyenge, 100-200 milliós plusz, így inkább a pszichológiai hatása jelentős.
A város valódi gazdasági fejlődését jobban jelzi, hogy jelenleg 3 milliárd forinttal több város éves adóbevétele, mint 2010-ben.
Ennek magyarázata, hogy Szombathely kihasználta benne rejlő gazdasági lehetőségeket, az utóbbi években sikerült úgy alakítani a környezet, hogy a cégek és az önkormányzat tehessék a dolgukat.
„Mindenki partner volt, minden működött”- értékelte az alpolgármester a kialakított környezet, melyben a helyi nagyobb cégek valóban egymással versengve fejlesztettek, hoztak létra új munkahelyeket.
Szándékos cél volt, hogy a szombathelyi gazdaság Győr-dominanciáját megszüntessék, város mint önálló gazdasági egység jelenjen meg - tudtuk meg. Ennek a folyománya volt a regionális járműipari központ indítása, illetve a Zala megye felé fordulás. Mindez együtt már az EU szemében is értékelhető gazdasági egység.
Ami a város és a kormány kapcsolatát illeti, fontos az azonos gondolkodásmód, de az legalább annyira fontos, hogy a felülről érkező, sokszor erőltettet kezdeményezések helyett működőképesebb alulról építkező dolgok történjenek, ezekhez kell állami szintű segítséget kérni, melyek jellemzően meg is érkeznek, lásd az immár országosan kiemelt gazdasági zónaként működő gépjárműipari központot vagy az Epcos elköltözését.
Molnár Miklós szerint a következő uniós ciklus legnagyobb feladata a kis- és középvállalkozások fellendítése, becsatlakoztatása az uniós programokba.
A szakember nem beszélt arról, hogy a Pro Savaria Egyesület polgármester-jelöltjeként gyakorlatilag a korábbi szövetségese, a Fidesz ellen indul néhány hét múlva a választásokon. Ezzel kapcsolatban mindössze annyi áthallásos mondat hangzott el, hogy a politikában nem mindig és nem mindenhol szeretik azt, aki sikeres és elismert, illetve hogy a városvezető koalíció (amelybe a Fidesz-KDNP 12, a Pro Savaria 2 tagot küldhetett) csak a felszínen volt egységes, a közgyűléseket sokszor komoly belső viták előzték meg.
A politikus nem beszélt a választási eredményektől függő lehetséges forgatókönyvekről sem. Illetve annyit mégis, hogy vannak olyanok, akik nem vágynak politikai pozíciókra, de szeretnének eredményesen dolgozni a gazdaságban, együttműködve az ottani szakemberekkel. „Én ezt teszem a jövőben is, bármilyen pozícióban leszek, hiszen ezek gazdasági kapcsolataim nem szűnnek meg” - tette hozzá.