Rendkívüli közgyűlés a szombathelyi megyeházán: Ködös búcsú, de mitől is?

Közel két órán keresztül vitatkoztak a megyei képviselők, főként elméletei kérdésekről, hogy a végére kiderüljön, gyakorlatilag az is felesleges volt. Egyelőre leginkább jókora kérdőjelek vannak, és akkor még finomak vagyunk.

A máskor nyugalmas megyeházi nagyterem csütörtök délután meglehetősen zaklatott állapotban van. No még így sem annyira, mint alapjáraton a városházi, de magához képest mindenképpen.

A sajtó politikai „vérszagra” gyűlik, a pártok meg külső erősítést vonultatnak fel. A pulpituson ott ül például Marton Zsolt alpolgármester (Fidesz), a nézők között látjuk Ipkovich György és Nemény András szocialista parlamenti képviselőket, a Jobbik részéről Bana Tibor megyei pártelnököt és Balassa Péter városi képviselőt.

Még a megyei közgyűlésben nem játszó LMP is képviselteti magát Horváth Zoltán városi képviselő révén.

A nagy érdeklődést kiváltó rendkívüli közgyűlés oka az első napirendi pont, amely „A Magyar Köztársaság Kormánya és a Vas Megyei Önkormányzat közötti megállapodás” címet viseli, és amelyet Orbán Viktor miniszterelnök jelentett be október 3-án.

A tájékozódást némileg nehezíti, hogy magát a megállapodást eddig a sajtó munkatársai nem látták (aztán szerzünk egyet egy közelben ülő polgármestertől), de menet közben kiderül, tájékozatlanságunk szépen belesimul abba az általános ködbe, ami az egész intézményi és közigazgatási rendszer átalakulást jellemzi.

A megyei képviselők ugyanis majd’ két órán keresztül vitatkoznak, főleg elméleti és ideológiai síkon, hogy a végére kiderüljön: szavazni nincs nagyon miről. Ami van, azt a felek eltérően értelmezik, de ez nem gátolja meg őket, hogy majd a két óra múlva név szerint szavazzanak.

A két oldal alapvetései

A jobboldali szemléletet talán leginkább Pajor András frakcióvezető foglalja össze, aki felszólalásában a megállapodás megszavazását kéri a képviselőktől, ugyanakkor hozzáteszi, hogy délelőtt mint szakbizottsági elnök tartózkodott a szavazásnál. A megállapodás mellett szól, hogy szükséghelyzet van, valamit kezdeni kell a csőd szélére került országgal, az sem jó, hogy egy országon belül különböző ellátási normák vannak. Ugyanakkor Vas megye a többi megyékhez képest jó állapotban van, mert jól gazdálkodott, egy ilyen átszervezéssel ezt nem ismerik el, és az sem világos, hogy mi lesz a megyék szerepe a jövőben – mondja.

A kérdés úgy merül fel, hogy „hűség a megyéhez, hűség a választópolgárokhoz vagy éppen hűség a párthoz” – mondja beszédében Fehér László (MSZP), így jellemezve, hogy szerinte milyen dilemma előtt állnak a fideszes politikusok. Megerősíti, hogy Vas megye tényleg jól gazdálkodott az utóbbi években, a vagyona jócskán meghaladja a tartozását. A politikus a megállapodás elleni érvként a jelenleg folyó elszámoltatásokat is felhozza: lehet, a megyének is számot kell majd adnia erről egy-két év múlva. Többek között ezért is kér név szerinti szavazást.

Az érzelemmel átfűtöttek

A délután két leghevesebb hozzászólása Patyi Elemér (Szolidaritás a Vidékkel Mozgalom) és Rába Kálmán (Jobbik) nevéhez fűződik. Mindkét politikus élesen és tiszta szívből ellenzi a megállapodást.

A hozzászólásokból szó szerint idézünk:

Patyi Elemér:

• „Utolsó pontjához érkezett a megye.”
• „A 19 megye és a 8 millió ember minden autonómiáját elvesztette.”
• „Az elődeik, Gonda György vagy Pusztai Gyula soha nem szavaztak volna meg egy ilyen vagyonátadást, inkább felálltak volna a székükből.”
• „Mit kaptak önök politikus urak személy szerint ettől a megyétől? Egzisztenciát, nem kevés jövedelmet, bizalmat. És most itt az idő, hogy most kiálljanak a megyéért.”
• „Önök a szívükben mást gondolnak, mint amit most készülődnek cselekedni. Kérem, hallgassanak a szívükre.”
• „Vas megye történelmébe vastagon kerül bele ez a fejezet. Név szerint kerül bele. Ne kerüljenek olyan helyzetbe, hogy gyermekeink és unokáink szégyelljék majd azt, amit itt önök a szavazatukkal megtesznek.”

Rába Kálmán:

• „Az 1000 éves megyének készülnek önök a méreginjekciót beadni.”
• „A szavazatokat zsíros bankszámlákra lehet beváltani. Így lesznek a politikusok pártkatonák.”
• „Mondjanak valamit, ami működik ebben az országban!”
• „Azt halljuk, két hogy így a kommunisták és úgy a kommunisták. A fülkeforradalmároktól többet várunk.”
• „Az javaslom, hogy a nemzeti együttműködés micsodáját vegyék le a falról, és helyette tegyenek oda egy digitális számlálót, hogy mióta kormányoznak önök.”
• „Mi lett volna, ha az a 19 pártkatona szembeszáll Orbán Viktorral? Lefejezik őket?
• „Ha bemegyek a boltba, és felteszek a mérlegre egy 10 kilós dinnyét, akkor azért fizetek és nem 40 kilósért, mert nem vagyok bolond.”
• „Mi köze van Orbán Viktornak a büki gyógyfürdőhöz?”

Külső segítségek

Marton Zsolt szombathelyi alpolgármester szerint az ellenzék rosszul értékeli a helyzetet, mivel Vas megye nem az intézmények és a közigazgatás, hanem az itt lakó emberek közössége, beleértve Szombathely lakosságát. A kormányhivatalon is Vas megyei emberek dolgoznak, akik Vas megyei érdekeket képviselnek.

A megállapodás történelmi pillanatot jelez, olyant, ami 1990-ben volt, a hűtlen kezelés és hasonló vádak megfogalmazói politikai feladatot teljesítenek, céljuk a hisztériakeltés, hiszen az említett vagyon itt marad Vas megyében – mondja.

Ipkovich György szocialista országgyűlési képviselő emlékeztet arra a szerinte gyümölcsöző kapcsolatra, amely Vas megye és Szombathely között volt, megemlítve, hogy a városnak nem mindegy, mi lesz azzal a vagyonnal, melyet közösen hoztak össze: ilyen például az Iseum, a kórház eszközfejlesztései, a képtár és a Smidt Múzeum gyűjteménye. A politikus szerint az állami vagyont kevésbé hatékonyan lehet működtetni, példa erre a Savaria Szálló vagy a Centrum Áruház épülete, és mielőtt még bármilyen megállapodás lenne, a megye csináljon egy vagyonleltárt, és akkor kiderül, hogy mit adunk miért.

A fordulat

A közgyűlés első szakaszában sem nagyon értettük, hogy miről is kellene itt szavazniuk a képviselőknek, de Kun László főjegyző felszólása további csavart tesz a történetbe, zárójelbe téve egy rakás korábbi felszólalást.

Nagy valószínűséggel ugyanis ezzel kellett volna kezdeni az egész délutánt.

Kun László ugyanis arra hívja fel a figyelmet, hogy a megállapodás nem szól vagyonátadásról, arról majd külön törvény fog rendelkezni, és arról nem kérdezik majd a megyét. Csak viszik. Egyelőre csak arról van szó, hogy a megye most együttműködik a kormánnyal a későbbi törvényből adódó intézményi és vagyonátadásra.

A jegyző arról is beszámol, hogyan is áll a megye vagyon terén. Ebből az derül ki, hogy Vas megyei valóban nem áll rosszul a többi megyékhez képest, de a megye működtetését csak a vagyontárgyak (Bük, balatoni üdülő stb.) értékesítésével lehetne a jövőben fenntartani.

Az elnök is elmondja

Végül Kovács Ferenc megyei elnök szólal meg. Azt mondja, látni kell, hogy a régi rendszer nem tartható, az ellátórendszerben pedig emberek vannak, akiknek állampolgári alapjoguk van ezen ellátásokhoz. Vas megye büszke lehet eddigi gazdálkodására, a felvett hiteleket csak fejlesztésre fordították, működésre nem. A megállapodás ugyanakkor arról szól, hogy a Vas megyei intézmények tovább tudnak dolgozni, megmaradnak a munkahelyek. Az elnök szerint érezhetünk fájdalmas nosztalgiát, de azokat a lehetőségeket is látni kell, amelyeket az átalakuló megyerendszer hoz majd. Minden egyes vagyontárgyról külön tárgyalnak majd, és most úgy tűnik, a megyei önkormányzat felelőssége lesz a turizmus és a sport, és az ehhez kapcsolód ingatlanvagyon.

Végeredmény

A közgyűlés a vita végén név szerinti szavazással 10 – 4 arányban elfogadja az előterjesztést.

A köd maradt

Az egyetlen gondunk az, hogy hiába ültük végig a szavazással lezárt vitát, nagyjából ugyanannyira éreztük tanácstalannak magunkat, mint két órával ezelőtt. És ahogy érzékeltük, a tanácsteremben nagyon nem voltunk egyedül ezzel.

"Vége" - olvasható az egyik képviselő laptopján. De minek van vége? És mi jön?