Még eső isten sem vehette el a szüreti mulatozók jókedvét.
Rendes celli (sági) szokás szerint, délután háromra minden család teljes szüreti készültségben van.
Akik részt vesznek a felvonuláson, azok persze sokkal korábban kezdik el a készülődést. Előkészítik a kellékeket, bábokat, fogatot, jelmezt, mindazt, ami egy felkészült felvonulónak dukál. A családok többsége háza kapujánál, akik nem a fő utca mentén laknak, a járdákon várják a menet érkezését. Ma már annyi digitális gép kattog, hogy ezerszám készülhetnek a fotók, videók. Magam is közzé teszek párat a felvonulás csodáiból.
E napon is minden a bevált szokások szerint történt. Lógott az eső lába, de rendben elindult a menet, hogy másfél óra múltán a Kemenesaljai Művelődési Központ előtti téren találkozzon aztán össze a város apraja-nagyja. Előtte azonban történt egy s más. A tegnapi nap jó része a bábosoké volt és a meséé. A mesék szóltak a gyerekeknek, és a felnőtteknek is. A művelődési ház tárlóiban pedig boros címkékben is gyönyörködhetett a közönség.
Harmincéves lett a Tücsök bábcsoport. Őket köszöntötte a város, és a bábosok apadó, de kitartóan lelkes csapata. Nagy jelentősége van ennek az évfordulónak, és meg is adták a módját. Megrendezték az I. Nemzetközi Bábfesztivált, amelyet hagyományteremtő rendezvénynek szánnak. Felnőttek és gyerekek egész nap jól szórakoztak. A délután folyamán Söptei Józsefné alpolgármester, Makkos István megyei képviselő, és H. Nagy Katalin a Mesebolt Bábszínház nyugalmazott vezetője köszöntötték a bábosokat és vezetőjüket, Nagy Mártát.
Nem volt megállás. Megérkeztek a Pál utcai fiúk, eközben a színházteremben a Mese életre kel c. darabot játszotta a fővárosból érkezett Figura csoport. Gyerekek, szülők, nagyszülők zsúfolásig megtöltötték a színháztermet, és élvezték a mese varázsát.
A zenerajongó tudósító persze „meglépett” és a koncertre sietett, amely a művelődési ház előtt felállított színpadon kezdődött. Sok érdeklődő nézte meg az eredeti formációban 1983-ban megalakult „bandát”. Egymás után hangoztak fel a már jól ismert dalok. A közönség egyre lelkesebb lett.
Leskovics (Lecsó) Gábor még azt is bemutatta, hogy sörösüveggel is lehet a húrokat „tépni”, na,,. nem egészen, csak éppen egy-két akkordot fogott le a különleges eszközzel. Potondi Anikó éneke szép, megbízható, sőt ennél is több volt. A közönség egy része táncra perdült. Hiába, az élőzenét semmi sem pótolhatja. Nem volt véletlen a technikusok koncert előtti alapos tesztelése, minden tisztán szólt, már amennyire ezt egy botfülű ember meg tudja állapítani. Minden további szószaporítás helyett beszéljenek a koncertről, a képek.
Visszatérünk a felvonulás délutánjához. Fehér László polgármester „mutatta az utat” a menetnek. Most is betartották a kb. 1-2 km/h átlagsebességet. A menetrendet azonban, így is tartották. A menet élén már két lovas érkezett először a városközpontba. Mögöttük a polgármester integetett az útról a járdákon álló érdeklődőknek. Mazsorettek, dalmatának öltözött, vagy öltöztetett gyerkőcök vonultak a menetben.
Találkoztam egy különleges lénnyel is, mindenkit megölelt és rovarszárnyai voltak, vagy pillangó volt, vagy mindegy. Nesze neked biológia. A lényeg, hogy senki nem félt tőle, de szép volt...
Megérkeztek az olasz táncosok, az osztrák fúvósok, az erdélyi vendégek. A belvárosban moccanni sem lehetett, akkora tömeg volt. Este hatig minden rendben zajlott a színpadon. Zsongi bohóc nagy sikert aratott. Őket követték a Rocky Dilly ARRC formáció korosztályos csoportjai. A felnőttek, pontosabban fogalmazva a férfiak bónusz percei következtek. A Sahrazade hastánccsoport fellépése még a fröccsöktől is elcsábította a férfinépet.
Ekkor Celldömölkre is megérkezett az eső. A gyávábbak elmenekültek, legalább fedett helyre, a kitartó nézők megcsodálhatták a tűzijátékot. Szép két nap, és még szebb este volt. Eső isten sem vehette el a szüreti mulatozók jókedvét. Jövőre ugyanígy, ugyanitt, lehetőleg eső nélkül