Magyarországon nem állt fenn alkotmányozási kényszer, az új alaptörvény megalkotása azonban a kétharmados többséggel rendelkező Fidesz-KDNP pártszövetség számára kötelezettség volt - mondta a politikus.
Magyarországon nem állt fenn alkotmányozási kényszer, az új alaptörvény megalkotása azonban a kétharmados többséggel rendelkező Fidesz-KDNP pártszövetség számára kötelezettség volt, hiszen egy ideiglenes alkotmány került leváltásra, amelynek preambulumában is szerepelt, hogy az Országgyűlésnek majd újat kell alkotnia helyette - hangoztatta kedden Szombathelyen Salamon László, a KDNP országgyűlési képviselője.
Az alkotmány előkészítő bizottság elnöke szerint így is sokat késett az új alkotmány, hiszen a rendszerváltás óta húsz év telt el, ám eddig szavai szerint hiányzott vagy az ahhoz szükséges parlamenti többség, vagy a politikai akarat.
Salamon László utalt rá, hogy a Horn-kormány idején is meglett volna a kétharmados többség alkotmányozásra, ám akkor a parlamenti többséget adó MSZP és SZDSZ nem tudott megegyezni egymással, ezért nem fogtak bele új alkotmány megalkotásába.
A képviselő úgy vélte, a jelenleg még hatályban lévő alkotmánynak komoly legitmációs gyengeségei vannak. Az 1989-ben született alkotmányt, amely az 1949-es módosításával született meg, nem egy szabadon választott parlament hozta meg, hanem az utolsó pártállami törvényhozás; részleteit valójában a nemzeti kerekasztal résztvevői "alkudták ki" - akik azonban akkor szintén nem voltak választott képviselők -, ezért az csak ideiglenes lehetett - mondta.
Nem vitatható el az 1989-es alkotmánytól, hogy a maga nemében már egy demokratikus jogállami alkotmány volt, de az "alkotmányok világában" az üzenetek, a szimbólumoknak is fontos szerepe van, ebből adódóan pedig elfogadhatatlan, hogy ez a már évszámában, megjelölésében is egy diktatórikus korszakra utaló sztálinista előéletű alkotmány még hosszú ideig hatályban maradjon - fejtette ki.
Salamon László szólt arról, hogy az új alkotmány megőrzi azokat hagyományos elveket és értékeket, amelyek már az 1989-es alkotmányban is benne voltak.
"Az új alkotmány egyszerre gyökerezik a magyar múltban, pozitív hagyományainkban, egyszerre felel meg a modern európaiság követelményeinek és egyszerre ad választ a XXI. század kérdéseire, kihívásaira" - jelentette ki.
Salamon László előadásában kitért arra is, hogy az alkotmányozás előkészítése során szerette volna, ha az egykamarás parlament helyébe kétkamarás léphetett volna, illetve, hogy a kormány esetleges elmozdítása és a parlament feloszlatása könnyebbé válhatott volna.
Ezt egyébként ellenzéki oldalról és kormánypárti oldalról is nagyon keményen elutasították, de a saját frakciójában sem tudott támogatást szerezni hozzá, így demokrata politikusként el kellett fogadnia a döntést - fűzte hozzá.
Mindezt azért mondta el, mert úgy gondolja, hogy azért, mert az új alkotmány az első betűjétől az utolsóig nem felel meg egy adott ember elképzeléseinek, nem lehet arra ok, hogy durcásan az egészet elutasítsa. Ezt az ellenzék és az új alkotmány bírálóinak magatartásával kapcsolatban jelentette ki a kereszténydemokrata politikus.