Több mint százmillió forint értékre elkövetett sikkasztások, csalás és okirat-hamisítások miatt 6 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélt egy volt győri ügyvédet szerdán a Zalaegerszegi Törvényszék.
Több mint százmillió forint értékre elkövetett sikkasztások, csalás és okirat-hamisítások miatt 6 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélt egy volt győri ügyvédet szerdán a Zalaegerszegi Törvényszék.
Az ügyvédi kamarából két éve kizárt Böröcz Szabolcsot - aki a győri Széchenyi István Egyetem bűnügyi tudományok tanszékének adjunktusa is volt korábban - a bíróság végleg eltiltotta az ügyvédi foglalkozástól.
A nem jogerős ítélet kihirdetése után a férfit előzetes letartóztatásba helyezték, rendőrök vezették el a tárgyalóteremből.
A vádirat szerint a tíz éve anyagi gondokkal küzdő 40 éves férfi folytatólagosan követett el sikkasztásokat, csalást, valamint magán- és közokirat-hamisításokat azzal, hogy a nála ügyvédi letétbe helyezett összegeket eltulajdonította.
Egy cég jogi képviselőjeként, a társaság európai uniós pályázati önrészeként 2009-ben 300 ezer eurót - az akkori árfolyamon mintegy 86 millió forintot - vett át, majd a pénzt a letéti számláról több részletben felvette, de abból semmit nem fizetett vissza. A férfi által működtetett ügyvédi iroda dolgozóitól, illetve barátaitól több alkalommal vett át különböző összegeket - összesen mintegy 40 millió forintot -, de ezekből mindössze 2,6 millió forintot fizetett vissza, a többit eltulajdonította.
Böröcz Szabolcs az ügyvédi irodájában dolgozó egyik jogász nevében hamis ügyvédi meghatalmazásokat is készített, amelyekkel a beosztottja adatait felhasználva szerzett kölcsönt két ingatlan vételi jogának fejében. Ebben az esetben anyagi kár nem keletkezett, mert a férfi visszafizette a kétszer hatmillió forintos kölcsönt, de a közhiteles iratokba az átíratások során hamis adatok kerültek.
Az ügyész a januárban kezdődött perben utalt arra: Böröcz Szabolcs 2001 óta két lakás és egy autó tulajdonjogát szerezte meg, valamint két másik személygépkocsit lízingelt, de folyamatosan anyagi gondjai voltak. Tartozásait először banki kölcsönökkel, később havi tízszázalékos, uzsorásoktól szerzett kölcsönökből próbálta rendezni, de ez nem sikerült, ezért nyúlt a letétbe helyezett pénzekhez.
Az egykori ügyvéd a tárgyalások során azzal védekezett, hogy megfélemlítés és valós fenyegetettség alatt áll. A nevén lévő két ingatlant jelentős jelzálog terheli, autója üzemképtelen, a két nagy értékű személygépkocsit pedig sohasem használta, azt a barátaitól kapott kölcsönök fejében vette a saját nevére, hogy ő fizesse a lízingdíjakat.
Meghallgatásakor azt állította, a rábízott 300 ezer euró a cég vezetőinek tudtával valójában azt a célt szolgálta, hogy uniós pályázatokról szerzett információkért fizessen belőle közvetítőknek. Miután a pályázatot végül visszavonták, az informátoroknak vagy közvetítőknek kifizetett pénzeket nem tudta visszaszerezni, ezért is volt folyamatosan fenyegetettségben.
A bíróság arra is kötelezte a vádlottat, hogy az ítélet jogerőre emelkedése után három károsultnak kamatostól fizessen vissza több mint 40 millió forintot, egy esetben pedig magánjogi eljárásban kérheti a károsult a követelését. A férfi ingatlanjait és autóit a felmerülő polgári jogi igények fedezeteként zár alá vették.
Az ítélet egyelőre nem jogerős, mert a vádlott és az ügyész is három nap gondolkodási időt kért.