A törvény szerint a hatóságoknak kell mérlegelniük, hogy az ilyen pénzhelyettesítő mikor kezdi el feszegetni a "korlátozottság" definícióját, azaz mikortól válik esetleg engedélykötelessé.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója szerint nem jelentenek a forintnak semmilyen tekintetben "konkurenciát" az olyan helyi vagy regionális fizetőeszközök, mint a soproni kékfrank, a rábaközi tallér, vagy az esetleg később kibocsátásra kerülő ilyen típusú helyi "pénzek".
Bartha Lajos, az MNB pénzforgalmi és értékpapír-elszámolási területének igazgatója az MTI-nek elmondta: ezek a jogilag utalványnak számító fizetőeszközök csak korlátozottan használhatóak fizetésre, mivel zárt körben használják őket, így a jelenlegi szabályozási környezetben nem is engedélykötelesek.
Ezzel együtt a szakember kiemelte: a törvény egyértelműen kimondja, a hatóságoknak kell mérlegelniük, hogy az ilyen pénzhelyettesítő mikor kezdi el feszegetni a "korlátozottság" definícióját, azaz mikortól válik esetleg engedélykötelessé.
Elmondta: ha a Sopron környékén már "bevezetett" soproni kékfrankot, illetve a tervezett rábaközi tallért górcső alá veszi a hatóság, akkor elmondható róluk, hogy területileg korlátozottan használhatóak fel, és elég szűk vállalkozói körben fogadják el őket.
Jogi értelemben zárt körben használnak egy pénzhelyettesítőt akkor, ha földrajzi értelemben vagy a termékkört tekintve korlátozottan lehet felhasználni - fűzte hozzá.
A soproni és a rábaközi fizetőeszköz kibocsátója, a Ha-Mi Összefogunk Európai Szövetkezet Egyesület a két fizetőeszközt csak Sopronra és környékére, illetve a Rábaköz térségére kívánja bevezetni, céljuk szerint a helyi pénzforgalom felgyorsítására, illetve a tőke helyben tartására szeretnék elterjeszteni őket.