Van, amin meglepődtünk.
„A hazugságnak három fajtája létezik: hazugság, szemérmetlen hazugság és a statisztika” - mondta annak idején Mark Twain.
Hogy ki hisz a statisztikáknak, és ki az amerikai írónak, az egyéni ízlés kérdése, de olykor kétségkívül tanulságos és szórakoztató a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai böngészni.
Itt van például a magyar háztartások fogyasztását elemző kiadvány, amely első olvasatra – ahogy a statisztikák általában – egy nem túl izgalmas adathalmaznak tűnik, de ha elkezdjük mazsolázni a részleteket, némi érdekesség azért kihámozható belőle.
Ilyen például a háztartások egy főre jutó havi fogyasztási kiadását taglaló táblázatok, amelyek régiókra bontva megmutatják, hogy mire és mennyit költünk, arányaiban, illetve összegek szerint.
Kattintson a grafikára a nagyításhoz!
Nagy meglepetést az nem okoz, hogy a pénzünk javát élelmiszerekre és rezsire költjük, az viszont már kissé meglepő, hogy minden ezer forintból 145-öt elközlekedünk.
Még ennél is érdekesebb, ha a torta legkisebb szeleteit nézzük.
Ezek szerint hihetetlenül keveset, 0,6 százalékot költünk oktatásra, ami akkor is sokkolóan kevés, ha a közoktatás elvileg ingyenes.
Szórakozásra és kultúrára összesen 5,6 százalék jut, és talán jobb, ha nem tudjuk, hogy milyen megoszlásban.
A táblázatok az egy főre kiadásainkat és azok szerkezetét mutatják régiónkénti lebontásban.
Kattintson a táblázatra a nagyításhoz!
Mindebből kiderül, hogy nagy szélsőségek nincsenek, azonban finom különbségek vannak. Például hogy régiókban költenek az emberek a legkevesebbet alkoholra és cigarettára, ellenben a legtöbbet közlekedésre.