Az internetes magánszállások jóval olcsóbbak, mint a szállodák.
Az utóbbi hetekben Magyarországon – egyelőre – csillapodni látszik az Uber körül kialakult láz, de máris itt van az újabb: az AirBnb-kérdés.
Mindkét szolgáltatás az internet adta hatékonyságot, flexibilitást és technológiát használja ki.
Míg az Uber a taxisoknak okoz fejfájást – a mostani helyzet valószínűleg csak átmeneti tűzszünet –, addig az AirBnb a szállodások szemöldökét húzza össze.
Az előbbiről itt olvashat helyzetjelentést, míg az utóbbit gyorsan összefoglaljuk.
Az AirBnb és társai
Lényege, hogy a szálláskiadók (jellemzően magánemberek) hasonlóan az egykori Zimmer Frei-es elődökhöz saját szállásokat adják ki erre szakosodott portálok segítségével. Legismertebb az Airbnb.
A fejlett internetes technológia, az általánossá vált okostelefonok miatt a kereslet és a kínálat nagyon nagy hatékonysággal hozható össze, ezt erősítik a közösségi portálokon megszokott lehetőségek, mint az értékelés és a kommentelés lehetősége, és egyáltalán: a személyesség varázsa.
Nem csoda, hogy a „hivatalos” szálláshelyek a hátuk közepére kívánják az egészet.
Nem tiltanák, de …
Ma például a témában megszólalt Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke is.
Az MTI-nek közölte: a külföldi társszövetségek felmérése szerint a magánszállások a vendégek 5-10 százalékát csábítják el a szállodáktól. Hozzátette: a magánszoba-kiadásnak természetesen pozitív hatása van a turizmusra, ezért nem a tevékenység megszüntetésére, hanem szabályozására van szükség.
Rámutatott, hogy a magánszállások egyre erőteljesebb turisztikai hasznosítása világjelenség, jelentős turisztikai trend. Ez a szálláskiadási forma ugyanakkor az árnyékgazdaság része, azaz nem világos, milyen szabályok, rendeletek vonatkoznak erre a területre, az adóztatási rend eltérő-e más szállásadási tevékenységtől, vagy megfelelő-e az adózási morál - tette hozzá.
A szállodákra, kereskedelmi szálláshelyekre több, rendeletekben meghatározott előírás vonatkozik, amelyek betartása jelentős költséggel jár. Az egészségügyi, fogyasztóvédelmi, tűzvédelmi, munkavédelmi szabályok mellett meg kell felelni egy sor jogi, adózási előírásnak is. Ezek betartása nem kötelező a magánszállásoknak, így jóval olcsóbban tudják kiadni a szobájukat, lakásukat. Ezzel pedig valóban el tudják csábítani a szállodai vendégeket, továbbá jelentős adóbevétletől is elesik az állam és az önkormányzat is - mutatott rá. Megjegyezte, hogy a területről, a piac méretéről nincsenek hiteles adatok.
A statisztikák szerint a budapesti hotelszobák átlagára 70-120 euró éjszakánként, ezzel szemben egy magánlakásban 40 euróért megszállhat egy külföldi turista.
Szombathelyen is vannak már AirBnb-lakások
A cég honlapján néhány másodperces keresés után kiderül, hogy a nem túl izmos idegenforgalmat felmutató Szombathely is felbukkant az AirBnb kínálatában.
A városban az apartmanok alapára éjszakánként 10 ezer forint körül van, ami néhány ezer forinttal emelkedhet, ha többen szállnak meg benne (ez nagyjából megfelel a szakember által említett 40 eurónak), de még így is igen versenyképesnek számítanak.
Ausztriában is téma
Az osztrák adóhivatal a napokban adatokat kért az Airbnb-től, és további magánszállásokat kínáló oldalak üzemeltetőitől, amely a begyűjtött adatokból a keletkezett bevétel összegére kíváncsi, valamint majd arra, hogy a szállást hirdetők fizetnek-e adót a bérbeadás után. Egy legutóbb nyilvánosságra hozott tanulmány szerint a 9flats, a Wimdu vagy az Airbnb oldalakon kínált szállások miatt az osztrák állam 2016-ban több mint 9 millió euró adótól esik el, további 4,5 millió euró idegenforgalmi adót a települések nem kapnak meg.