Morál vagy reálpolitika? – Nógrádi György Szombathelyen

Nem jó a világ helyzete, ha egy biztonságpolitikai szakértőt ennyit dolgoztatnak – mondta bevezetőjében Kondor János, a Vas Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége vezetője, arra utalva, hogy Nógrádi György állandó szereplője a televíziós műsoroknak, rendszeresen nyilatkozik a lapoknak. És – ahogy azt az elmúlt héten Szombathelyen is tette – előadásokat tart: ezúttal a megyeházán, a szövetség 2008 óta egy-két havonta megrendezett Világválság, új világ című sorozatának keretében.

Nógrádi György előadása a Háború és béke 2015 címet kapta, de a kétórás rendezvény vége felé Kondor János megkérdezte a szakértőt, hogy a békéről is tudna-e valamit mondani, mert addig csak a konfliktusokról volt szó. Nógrádi erre azt felelte, hogy bár a második világháború óta egyetlen békés nap sem volt a földön, és belátható időn belül nem is lesz, napi világháborús veszély nincs, hidegháború viszont van – hozzátéve, hogy ez a fogalom nem egészen illik a jelenlegi állapotokra.

A Nógrádi György által elmondottakból szemezgettünk.

USA

A szakértő mindenekelőtt leszögezte: a 2016. november 8-ai amerikai elnökválasztás eredménye jelentősen befolyásolja majd a világpolitikát. Egyelőre lehetetlen megmondani, ki lesz a következő elnök. Ami biztos, hogy Hillary Clinton – aki Nógrádi szerint külügyminiszterként középszerű volt, de a kampányára két és fél milliárd dollárt „kapott” a férjétől, Bill Clinton korábbi elnöktől – már bejelentkezett.

Az USA-nak a közeljövőben számos problémával kell majd szembenéznie. Ezek közül az egyik, hogy húsz éven belül az ország lakosainak többsége színes bőrű lesz. „Erre a világ nincs felkészülve” - mondta Nógrádi. – Azt lehet mondani, nem kirívó, hogy Obama személyében színes bőrű elnököt választottak az amerikaiak, hanem ő az első nem fehér vezetője Amerikának.

Kína

Jelenleg amerikai értékelés szerint három nagyhatalom van a világon: az USA, Kína és Oroszország. (Európa nem az – tette hozzá a szakértő.) Kínában tíz éven belül több lesz az összes nemzeti össztermék, mint Amerikában.

Az egyesült államok mindenképpen „fel akarta tartóztatni” Kínát, ennek érdekében Japánt „mindenben támogatta”, hogy vezetésével délkelet-ázsiai szövetséget hozzon létre, de ez a terv tavaly februárban kudarcot vallott.

Az USA jelenleg az ausztrálokkal és a japánokkal szövetkezik Kína ellen. Utóbbinak döntenie kellett: hosszú távon regionális vagy globális szereplő kíván-e lenni – az utóbbit választotta. Az ország alapstratégiája, hogy a szárazföldi határait nem kérdőjelezheti meg senki, ugyanakkor gőzerővel fegyverkezik, de néhány évig még „szüksége van a békére”. Kína távlati célja, hogy „átmenjen Japánon és Indián”, ami konfliktusok sorát okozza majd. Kérdés, hogy az ország mikor kéri vissza a régi császári területeket – ilyen például Szibéria. Hogy ez mennyire nem csupán kósza ötlet, jól példázza, hogy egy vezető politikus nemrég Vlagyivosztokról egyenesen azt mondta, hogy ősi kínai város.

Víz

Nógrádi a következő néhány év egyik fő konfliktusforrásaként a vizet említette. Jelenleg a Tigris és az Eufrátesz folyókért élethalálharcot vívnak, de a Nílussal kapcsolatban sem sokkal jobb a helyzet. A Közel-Keleten esély sincs a békére. Ennek egyik feltétele a vízmegosztás lenne, de erről senki sem tárgyal.

Most a föld édesvízkészlet 80 százalékát használja fel a mezőgazdaság. Egy darab narancs megtermeléséhez 2,5 liter vízre van szükség. Egy német állampolgár napi 210, Kaliforniában egy amerikai 700 liter vizet használ fel. Európában nincs vízhiány – összegzett a szakértő.

Iszlám Állam

A biztonságpolitikai szakértő beszélt az Iszlám Állam nevű terrorszervezetről is. Úgy fogalmazott, a szervezetet – ahogy az Al Kaidát is – „mi hoztuk létre”. A célja az volt, hogy Irán, Irak, Szíria és a Hezbollah szövetségéből Szíriát ki kell szakítani. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Iszlám Állam nevében végrehajtott európai terrorakciókat nem az újonnan betelepülő muzulmánok hajtották végre, hanem a második, harmadik generáció, ők azok, akik csalódtak a nyugatban. A francia miniszterelnök szerint nem az a kérdés, hogy Európában merényleteket követnek majd el, hanem az, hogy mikor. Németországban tudják, melyik városból hányan mentek el harcolni az Iszlám Állam mellett, hányan haltak meg és hányan tértek vissza.

Migránsok

Európának most választ kell adnia arra, hogy mit kezdjen a migránsokkal. Senki nem akarja, hogy emberek százai fulladjanak a tengerbe, de beengedni sem akarja egyetlen európai ország sem a menekülteket. Olaszországban például a menekültek aránya tíz év alatt megtöbbszöröződött. A morál és a reálpolitika között kell dönteni, és valószínű, hogy az utóbbi megoldás valósul majd meg, legalábbis a német külügyminiszter szerint csak ez a megoldás vezet eredményre.

Nógrádi emlékeztetett: a schengeni övezetben a franciák és a németek már többször lezárták a határaikat. Egy beszédes adat: Svédországban négy százalék a bevándorlók aránya, jelenleg ők követik el a bűncselekmények 75 százalékát. Minden európai országban létrejött egy radikális mozgalom annak érdekében, hogy a menekültek ne lépjenek be az adott ország területére.

Mi a magyar dilemma? – tette fel a kérdést Nógrádi. – Nem tudjuk megmondani, hogy a Balkán felől mikor fognak fegyverrel bejönni, mint ahogy azt sem, hogy Ukrajnából mikor indul el tömeges menekültáradat, és lesz-e fegyver az embereknél, és azt sem tudjuk, hogy az osztrákok lezárják-e a határaikat. Ha ez utóbbi megtörténik, akkor „végünk van”, és abban az esetben is, ha Nyugat-Európa visszatoloncolja azokat, akik tőlünk mentek tovább.

 

Magyar–amerikai kapcsolatok

Az elmúlt hónapokban szembe került az ország az USA-val. Ennek objektív és szubjektív elemei is voltak. Utóbbiakban szerepet játszott, hogy André Goodfriend ideiglenes ügyvivő „sok olyan dologba ment bele, melyekre nem kapott felhatalmazást”. Ezért „néhány formulát kellett találni”. A egyik az volt, hogy javítani kell a magyar–amerikai kapcsolatokat. Ennek érdekében muszáj Irakba magyar csapatokat küldeni. Másodsorban: az amerikai nagykövet egy kéréssel fordult a magyar kormányhoz („Már nem emlékszem, mi volt az” – közölte a szakértő), amit ha az teljesít, „az ellentétek az ő szintjén véget érnek”. Nógrádi szerint a kérést mindenképpen teljesíteni kellett. A magyar–amerikai kapcsolatok jelenleg jók – hangzott el.

(Fotó: Józing Antal)