A nő mint „tökéletes termék" – Papp Réka Kinga Szombathelyen

2015.04.04. 15:32

A feminista, aki a Vadai Ágnessel készült interjúkat tanulmányozta, mielőtt tévéstúdióba merészkedett.

Papp Réka Kinga újságíró, aktivista a szombathelyi internetadó elleni tüntetés szervezőiből alakult Kerekasztal a népbutítás ellen elnevezésű civil szerveződés meghívására érkezett Szombathelyre, hogy a Pistons Pubban beszélgessen Németh Ákossal és Szendrő-Németh Tamással.

Utóbbi azzal a felütéssel kezdte a rendezvényt, hogy „itt falun” nagy dolog, ha nem celebek teszik tiszteletüket, hanem olyan közéleti személyiségek, akik az ország jobbá tétele érdekében ténykednek. Ugyanakkor a jelenlévők csekély számát látva – körülbelül húsz emberből állt a hallgatóság – hozzátette: úgy tűnik, naiv elképzelés volt, hogy egy megyeszékhelyen aktuális politikai, közéleti kérdésekről lehet gondolkodni, beszélgetni.

Papp Réka Kinga a tőle megszokott lendülettel és szókimondással reagált: „Ez a faluzás mindig a torkomon akad. Főleg akkor, ha a boldog nyugaton hallom." Ő egy Nyíregyháza melletti faluból származik, így pontosan tudja, mint jelent egy kilátástalansággal küzdő környezet.

Az aktivista más szempontból is megközelítette a témát: Magyarországon a helyi közösségek a második világháború óta nem működnek. Csupán 1956-ban egy rövid időszakra volt igaz ennek az ellenkezője. De az államszervezet működését sosem a nagyvárosokban akasztották meg a különféle mozgalmak, a kritikus tömeg pedig nem az „ellenállók” nagy számát jelenti. Adjon önbizalmat mindenkinek, hogy ha Budapest sztrájkol, az kevésbé hatékony, mintha a vidék teszi ugyanezt – fejtegette.

Szendrő-Németh Tamás a beszélgetés alatt ekkor jegyezte meg először, hogy Papp éppen olyan szókimondó, mint ahogy például a televízióban. „Pénzért bármit” – jött a riposzt, mire Szendrő-Németh kontrázott: „Az ATV-ben ilyen jól fizetnek?”. Papp pedig elmondta, hogy az ATV-ben nem pénzért szerepel. Egyébként – tette hozzá – egészen más pályán játszott akkor, amikor aktivistaként a szélesebb nyilvánosság elé lépett, nevezetesen a Gyurcsány-kormány idején a tandíjellenes tüntetések alkalmával.

Mellékszál: megjegyezte, ennek ellenére úgy gondolja, Gyurcsányék voltak hosszú idő óta az elsők és egyben utolsók, akik megpróbáltak szakítani az oktatásban jelenleg is uralkodó „házmester mentalitással”.

Papp úgy véli, a hazai média nem befogadó a politikailag nem elkötelezett emberek iránt. Ráadásul a szerkesztők alig-alig hívnak meg nőket a különféle műsorokba, és ha meg is hívják őket, elég gyorsan eláshatják magukat, ha elmulasztják a nő mint „tökéletes termék” előállítását. Neki csak a szőrtelenítés rengeteg idejét elveszi. Ellenben senkinek sem tűnik fel, hogy az internetadó elleni tüntetés szervezőjeként ismertté vált Gulyás Balázs ugyanabban a zakóban és ingben szerepel minden televízió-műsorban, de amikor ő egy olyan ruhában jelent meg a stúdióban, amit fél évvel korábban egyszer már felvett, a szerkesztő megkérdezte tőle, hogy nincs egy rendes ruhája? De olyan férfi műsorvezetők is akadnak szép számmal, akik benéznek az asztal alá, hogy a velük szemben ülő nő szoknyát visel-e (Papp Réka Kinga szoknyában érkezett Szombathelyre).

Ilyen helyzetekben elég nehéz egy nőnek megőriznie a higgadtságát, és hasonló vehemenciával, lendülettel érvelnie, mint ahogy azt egyebek mellett Vadai Ágnes teszi. Mert „Vadai nagyon jó” – mondta Papp. Olyannyira, hogy a Demokratikus Koalíció politikusának interjúit tanulmányozta, mielőtt a tévéstúdiókba merészkedett. Szendrő-Németh Tamás megjegyezte, hogy ő – ahogy Vadaiban is – egészséges agressziót lát benne. Majd megkérdezte, szerinte vannak-e a Parlamentben hiteles feministák?

Papp először a feminizmus definícióját közölte: a nők is emberek. Majd az előző ciklusból Osztolykán Ágnes és Kaufer Virág nevét említette. A jelenleg is aktívak közül Szél Bernadettet, aki „szelíd, polgári anyuka”, mégis hatékonyan képviseli azokat a témákat, amelyeket felvállalt. Szabó Rebekáról pedig azt mondta, hogy „olyan következetes agrárpolitikus, hogy Rogán Antal összerezzen tőle, ha meglátja”. Mindezzel pedig némileg ellentmondott Szendrő-Némethnek, hiszen egyik nő sem a harciasságáról, az „agresszióról” ismert. Nem agresszióra van szükség – fűzte hozzá.

Papp Réka Kingát ma már nem azért hívják, mert csinos – ezt Havas Henrik jegyezte meg a műsorában; előtte persze jó ideig rendszeresen kapta a beszólásokat a műsorvezetőtől –, hanem mert okos.

„Sokkal kevesebbet keresek, mint Lázár János, de nem ezt fájlalom. Tudom, hogy a Jani sokat dolgozik” – magyarázta Papp. - A probléma az, hogy ha egy nő ugyanazt a munkát végzi, mint egy férfi, akkor neki kisebb összeg érkezik a bankszámlájára.

Emellett Magyarországon minden ötödik nőt bántalmazott már a partnere, és évente ötven–hatvan nő hal meg családon belüli erőszak következtében.

Szóba került a kaposvári egyetem rektora is, aki – egy, a 444.hu által közölt levél tanúsága szerint – nagypéntekre szabadnapot adott a női dolgozóknak, mondván az ő feladatuk, hogy méltóképpen felkészülhessenek az ünnepre. Ebben a levélben a rektor deklarálta, hogy mi a nők dolga: húsvét előtt a tavaszi nagytakarítás. A rektor sokkal többet tenne a nők érdekében, ha egyebek mellett női kvótát vezetne be a tanszékeken, vagy tisztességes bérezést az egyetemen – mondta Papp Réka Kinga.

"Miközben Semjén Zsolt a bugyimban turkál, azt akarja, hogy vállaljak több gyereket, nem tudom, miből tartanám el őket. És rúgtak már ki azért egy munkahelyről, mert sokat volt beteg a gyerekem" – hallottunk saját példát arra vonatkozóan, mennyire nincs köszönőviszonyban sem a kormányzati szándék a realitásokkal.

Később egy felvetésre reagálva, amely szerint az utóbbi évek macsó, harcias politikája nagyon sokat ártott a nőknek, Papp azt válaszolta, hogy a gazdasági válság okozza a negatív folyamatokat, a Fidesz-KDNP szervező ideológiájává teszi a legkevésbé működőképes, káros dolgokat. „Ez csupán egy rövid időszak, amit ugyan nehéz átvészelni, mert benne élünk, de ha lesz értelmes törvénykezés, akkor komoly közjogi változás következik majd” – vélte Papp.

Az aktivista helyzetértékelése szerint liberális demokrácia sosem volt Magyarországon, a „neoliberális kapitalizmus kamudemokráciája” bukott meg. Baloldal pedig hazánkban a második világháború óta egyszerűen nem létezik.

Azok a pártok, amelyek jelenleg baloldalinak nevezik magukat (az MSZP, a DK, az Együtt), a „mosóporreklámok szintjén” állnak, és egy kicsit idegengyűlölők, egy kicsit cigányellenesek, egy kicsit homofóbok, csak éppen nem a szociális egyenlőségért, a szolidaritásért küzdenek. Bár az Együtt politikusai eddig „nem követtek el valamire való disznóságot”, Juhász Péter pedig Budapesten, az ötödik kerületben „jól csinálja a dolgát”, a palettáról csak az LMP-t és a PM-et tartja elfogadhatónak. Igaz, őket is „komoly kompromisszumokkal”.

Papp úgy gondolja, a politikába belépők csak a tisztességüket ajánlhatják fel a választóknak. Neki legalábbis „ez a tudatmódosító szere", és „hatalmas flash", ha olyan valaki vágja a politikusok képébe a disznóságaikat, akit nem lehet besározni. Amennyiben lesz egy olyan párt, amely nem a korrupcióból nő ki, vagy vállalhatóbbá válik a Fidesz, akkor 2018-ban el lehet kerülni a Jobbikot – tette hozzá.

A Jobbikról egyébként Papp hosszú ideig azt gondolta, hogy „komolytalan baromság”, mivel a Fidesz „ütőképes termék” volt. Utóbbi mostanra megváltozott, a Jobbik pedig létező problémákat vet fel, de „hazug válaszokat” ad rájuk. A jó válaszokat adó politika veheti fel a kesztyűt a szélsőségek ellen, nem az erő. Ehhez pedig elengedhetetlenek a kis közösségek, a civil szervezetek, amelyekben komoly szakmai munkát végeznek a résztvevők már most is.

.