Három emberből kettő a betegség áldozatául esett.
Fogadalmi gyertyás megemlékezésen emlékeztek a Székesegyházban a sok halálos áldozatot követelő járványra.
Szombathelyen a feljegyzések szerint 1710 júniusában kezdődött a pestisjárvány, s csaknem nyolc hónapig, 1711. február 23-ig pusztított. A járványnak kétezer ember esett áldozatul, ami a korabeli adatoknak megfelelően minden három lakos közül kettő halálát jelentette. Más városokhoz hasonlóan a járvány idején Szombathelyen is a szabad ég alatt miséztek, mivel úgy tartották, hogy a „mérgezett” levegő okozza a járványt, s terjedésének a kis helyre zsúfolt tömeg is kedvez.
Az akkori szokásoknak megfelelően a város lakói is a főtéren tartott litániák, közös imádságok és körmenetek által kérték a járvány megszűnését. Különösen Szent Sebestyén közbenjárásáért imádkoztak, akit hitéért nyilaztak halálra, s főleg a járványos betegségekben hívták segítségül. Sebestyén a legenda szerint a nyilazást követően életre kelt, ezért lett a szent az elpusztíthatatlan keresztény élet példája. Vele egy napon, január 20-án ünnepelték Szent Fábián pápát is, aki szintén vértanú szent volt. A járvány az ő ünnepük után valóban alábbhagyott, majd egy hónap múlva teljesen megszűnt.
Ekkor az életben maradottak megfogadták, hogy évenként gyertyás körmenetben emlékeznek meg Szent Sebestyénről, akinek emlékére kápolnát is emeltek. Az 1713-ban elkészült kápolna azonban 104 év után egy tűzvészben megsemmisült. A mindenszentek litániájával egybekötött gyertyás körmenetet ennek ellenére a későbbi években is megtartották.
(Forrás: Magyar Kurír)
Fotó: szombathely.hu