Azt mondják, nem Győr ellenében történt a közeledés.
A három megyei jogú város szerdán reggel polgármesteri szinten jelentette be Szombathelyen, hogy szorosra fűzik az együttműködést. Azt mondják, nem Győr ellenében történt a közeledés, de ettől függetlenül nem zárható ki egy ilyen rejtett üzenet.
Nem tudjuk, hogy mikor indult útnak szerdán reggel Cseresnyés Péter, Nagykanizsa polgármestere, hogy Szombathelyre érjen és ott egyeztető megbeszéléseket folytasson Puskás Tivadar szombathelyi és Gyutacsi Csaba zalaegerszegi polgármesterrel, hogy majd együtt jelenjenek meg a reggel fél kilenckor kezdődő közös sajtótájékoztatón. Ám abban biztosak vagyunk – különös tekintettel a régió útjaira -, jó korán szólalt meg nála a vekker.
Ez a megszólaló vekker lehetne akár szimbólum is, amely a régió politikusait arra ébreszti rá, hogy közösen tovább lehet jutni a magyar politikai és gazdasági dzsungelben, mind egyedül küzdeni az indákkal és a nagyvadakkal.
Balról jobbra: Gyutai Csaba, Puskás Tivadar és Cseresnyés Péter
Mindenesetre Puskás Tivadar a sajtótájékoztató felütéseként „akár történelminek is nevezhető”-nek titulálta a találkozót, pontosabban azt a gazdasági együttműködést, amely most kezd körvonalazódni Szombathely, Zalaegerszeg és Nagykanizsa között.
Hogy mennyire lesz történelmi, vagy egyáltalán mennyire sikerül bármilyen tartalommal megtölteni a kétségkívül jól csengő ötletet, azt csak néhány év múlva lehet megítélni, annál is inkább, mert jól csengő ötletekben korábban sem volt hiány.
Úgyhogy most egyelőre csak arról tudunk beszámolni, mi hangzott el a szerda reggeli sajtótájékoztatón, abban bízva, hogy később ténylegesen is látszik majd a dzsungelben a közösen vágott út is.
Puskás Tivadar arra emlékeztettet, hogy a három város vonzáskörzetében 300-500 ezer ember lakik, így együtt már komoly erőt képviselnek. A gazdasági együttműködés célja, hogy a ciklus végére 20 ezer munkahely jöjjön létre az érintett térségben. Mindez egybecseng a kormány munkahelyteremtő programjával.
A szombathelyi polgármester hangsúlyozta: a városokat összeköti a történelmi múlt, a földrajzi elhelyezkedés és a jövő, de nem ártana, ha sokkal jobb út is összekötné őket.
Mivel a politikai szándék – amely nem mellesleg pozitív visszajelzéseket kapott kormányzati szinten - nem elég a gazdasági együttműködés megvalósításához, a három város szalmai csoportokat hoz létre.
Puskás hozzátette: az együttműködés az „azonos gondolkodású, értékrendű megyék összefogását is jelenti”. (Hogy ez pontosan mit jelent, azt nem fejtette ki.)
Gyutai Csaba először némi kritikával illette a korábbi kormányzat pólus centrumokra épülő elképzeléseit, mondva, abból kimarad Dél-nyugat Magyarország, amely egyformán messze van Győrtől és Pécstől. Így adódik a megoldás: önálló gazdasági tengelyt kell létrehozni Szombathely, Zalaegerszeg és Nagykanizsa összefogásával.
Gyutai öt konkrét területet említett, ahol az összefogás megvalósulhat: az ipari befektetések támogatása, a magyar tulajdonú kis- és középvállalatok segítése, a kutatás-fejlesztés támogatása, a megújuló energiák támogatása és a térség turisztikai fejlesztése.
Cseresnyés Péter kiemelte: mindhárom városban jelentős felsőoktatási intézmények vannak, ahol értékes szakemberek képzése folyik, alkalmazkodva a piaci elvárásokhoz. Ezt figyelembe véve az együttműködés rugalmasabb képzési és munkaerő-piaci feltételeket is hoz.
A nagykanizsai polgármester emlékeztetett: a három város együtt nagyobb lobbierőt is képvisel a kormányzatnál.
Sajtókérdésre válaszolva a polgármesterek cáfolták azt a sorok között kiolvasható, a levegőben lógó üzenetet, hogy az együttműködésnek valamiféle Győr ellenes felhangja van. „Az együttműködés nyílt, természetes együttműködő partnerünknek gondoljuk Győrt, Veszprémet vagy akár Lentit is” – mondta Puskás Tivadar.
Gyutai hozzátette: „Nem akarunk ellenpólus lenni, csak a jól felfogott érdekeinket akarjuk képviselni.”
A sajtótájékoztató résztvevői hangsúlyozták, hogy a jövőben ezek a találkozók rendszeresek lesznek.