A rosszabbnál rosszabb helyett itt volt a Jobbik – telt házas fórumot tartott a párt Szombathelyen

Egy, a négy évvel ezelőttinél sokkal konszolidáltabbnak tűnő, érettebb Jobbik mutatta meg magát Szombathelyen. Átgondolt, jól felépített lakossági fórumon vehetett részt az, aki a szombat estébe hajló órákat a Savaria moziban töltötte. Márpedig sokan voltak ilyenek: alig-alig maradt üres szék a filmszínház nagytermében, ahol fiatalok, középkorúak, idősebbek egyaránt megjelentek. Ezúttal (talán szándékosan?) otthon maradt a párt radikális táborát adók csoportja.

A fórumot – ügyes húzás – érzelmi alapozással kezdték: a Vona Gábor pártelnök főszereplésével készült "Álruhás országjárás" című kisfilm kockái peregtek a vásznon. Ha valaki nem tudná: Vona különféle szakmákba kóstolt bele a közelmúltban: többek között volt bolti eladó, pizzafutár, közmunkás, fakitermelő, betegszállító. Mindezt pedig megörökítette meg egy kamera.


A filmből kiderült például az, hogy a közmunkásként elfogyasztott „egyszerű” ebéd sokkal jobban ízlett, mint a parlamenti étek, s hogy a politikus szívszorító perceket is átélt akkor, amikor egy 94 éves bácsit tüdőgyulladással kórházba szállítottak, s a férfi úgy búcsúzott el a feleségétől, hogy az asszony már ne várja haza, majd a temetőben találkoznak. A film kapcsán szóba került a cigányság is. Amikor Vona bolti eladóként ténykedett, akkor – szerinte nem véletlenül – az épület előtt három cigányasszony éppen az ATV kamerája előtt hangoskodott, de a kisebbség által nagy számban lakott településen más konfliktus nem akadt. Közmunkás szerepben pedig megállapította, hogy a legszorgalmasabban éppen egy cigány férfi dolgozott. Ennek apropóján hangzott el: azokat a cigány embereket, akik építeni akarnak, megbecsüli a magyar közösség.

Az álruhás országjárás célja egyébként az volt, hogy a választók lássák, Vona Gábor az a politikus, aki „nem csupán mindenféléről beszél”, hanem úgy tud az emberek elé állni, hogy bele is kóstolt abba, amiről szót ejt. Az országjárást egyébként a választások után is folytatni szeretné (ezzel kívánja megcáfolni azokat a vádakat, hogy mindössze kampányfogásról van szó), sőt, a többi parlamenti képviselőnek is ajánlja majd, hogy kövessék a példáját.

Ezt követően lépett a terembe Balassa Péter városi képviselő, Pörzse Sándor, a Barikád című lap főszerkesztője, a Magyar Gárda egyik alapítója és Vona Gábor.

A beszédeket Balassa kezdte, aki a hitelességet állította mondandója fókuszába. A képviselő elöljáróban másokon kívül köszöntötte a sajtó képviselőit; a politikus a sok esetben mindössze egy–két lap érdeklődését kiváltó helyi Jobbik-sajtótájékoztatók egyikén a közelmúltban meg is jegyezte, hogy a párt hívó szavára alig-alig mozdul meg a média. Ezúttal pozitívabb volt a mérleg. De Balassa megköszönte az Agorának is, hogy helyet adott a rendezvénynek.

A képviselő felidézte: hasonló körülmények között utoljára 2010-ben állt az emberek elé. Akkor hiteles és tisztességes politizálást ígért. „Nem azért lettem képviselő, hogy dohánytrafikjaim legyenek” – mondta, majd kapott egyet a baloldal is, amikor a fórum előtt nem sokkal kezdődött Együtt–PM- rendezvénnyel kapcsolatban megjegyezte, ott azok az emberek beszélnek, „akik reggel, délben, este hazudtak, s ha úgy volt kedvük, még közénk is lőttek, most pedig – tudjuk – eltitkolt pénzeik vannak különböző bankszámlákon.”

Kifejtette, a Puskás-éra repteret, autóutat, villamost, elszámoltatást és biztonságot ígért. Ehelyett ma a vasi megyeszékhelyen baltával járnak a trafikba vásárolni. Szólt arról is, hogy a jobboldali városvezetés 2010-ben a segítés városa szlogent tűzte a zászlajára. Kinek segítettek a városvezetők? – tette fel a kérdést. „Azoknak, akik büntetlenül kaszinóztak? Azoknak, akik büntetlenül drogoztak? Ilyen várost és jövőt akartak önök?” – folytatta.

Az adósságkonszolidációról szólva elhangzott: az állam ugyan átvállalta Szombathely adósságát is, de kik halmozták fel az adósságot? „Feltettem az ezzel kapcsolatos kérdéseket, vizsgálatokat kezdeményeztem, de nem kaptam válaszokat. Mind jogi, mind politikai szempontból elmentem a falig, hogy kiderüljön, mi vezetett Szombathely eladósításához.” Balassa megjegyezte: a megyeszékhely városi képviselői között talán ő az egyedüli, aki minden testületi ülésen felszólalt, s amikor úgy gondolta, hogy ez szükséges, kritizált. Ám meglátása szerint 24 éve a Fidesz és az MSZP közösen tart egy falat az igazság elé, s ha valaki számukra kényes kérdéseket kezd feszegetni, akkor összezárnak és elhallgatják az adott ügyet. A politikus rámutatott: ezt a falat le lehet dönteni, s nem erő kell hozzá, csak egy toll, amivel a szavazók a választások alkalmával ikszet tesznek a Jobbik neve mellé.

Pörzse Sándor következetett, aki felidézte: 2010-ben sok Jobbik-szavazó elszámoltatást szeretett volna, hogy „egy nemzeti kormány felelősségre vonja azokat, akik szétprivatizálták az országot, szétlopták a vagyonunkat”. Szavait alátámasztandó megemlítette: 1989 óta megnégyszereződött Magyarország államadóssága – annak ellenére, hogy folyamatosan törlesztjük hiteleinket.

De négy évvel ezelőtt a 2006-os történésekkel kapcsolatos kérdésekre is szerettek volna válaszokat kapni a Jobbik-szimpatizánsok. Ám a bűnösök felelősségre vonása nem történt meg, sőt, Gyurcsány Ferenc 2014-ben is szerepel az óriásplakátokon, s a következő ciklusban biztosan ott lesz majd a parlamentben, mint ahogy Kuncze Gábor, Fodor Gábor és Bajnai Gordon is. „Hol van itt az elszámoltatás? Még a románoknál is sorra csukják le a korrupt politikusokat, miközben hazánkban nincs felelőse annak, hogy eltűnt a nemzeti vagyon” – hangoztatta Pörzse.

Azzal folytatta, hogy az ország rossz helyzetéért a kommunistákon, illetve az egykori kommunistákon kívül az SZDSZ tehető felelőssé. Mindent tönkretettek – summázott. És még felhalmoztak 1 milliárd forint tartozást, amit most a Fidesz rejtélyes okból kifizetett. Sőt, az SZDSZ egyik legnagyobb zászlóshajóját, pénzügyi mentorát, a Hit Gyülekezetét, „egy súlyosan cionista bizniszszektát” a Fidesz emelt fel a történelmi egyházak sorába. Ezt hívják nemzeti kormánynak – tette hozzá.

Pörzse szólt arról is, hogy 2010-ben úgy hitte, válaszokat kap a cigány–magyar együttéléssel összefüggő kérdésekre is. A helyzet súlyosságát szerinte jól mutatja, hogy már egy 2007-es statisztikai adatból az derült ki, hogy Magyarországon a nyolc év alatti gyermekek több mint fele cigány származású. A cigányság egy része szocializációs okokból kriminalizálódott, vagy nem akar, vagy nem is tud beilleszkedni a társadalomba, ezért segíteni kell nekik abban, hogy ezt megtehessék. De jelenleg aki ezekről a problémákról beszél, azt rasszistának bélyegzik.

A főszerkesztő négy éve azt is hitte, hogy a magyar kultúra visszaszerezhető. Ám a helyzet változatlan. Olyannyira, hogy a következő berlini filmfesztiválon állami pénzből „egy homokosokról szóló magyar film fog minket képviselni”. „Engem nem érdekel, hogy ki kivel bújik ágyba, de ennek nem örülök. Szívesebben látnék mondjuk egy szenzációs akciófilmet a rongyos gárdáról.” Pörzse hozzátette: a Fidesz-szavazók nagy része számára is ellenszenves Alföldi Róbert leváltását csak azért nem tudták elérni, mert az jobbikos kezdeményezés volt. De ugyanezen ok miatt nem kerülhetett vissza a koronás címer a magyar zászlóra – holott a magyar emberek már döntöttek ebben a kérdésben, amit kétséget kizáróan jelez, hogy 10-ból 8-an a koronás címerrel ellátott zászlót választják, ha lobogót vásárolnak.

A magyar föld védelméről szólva elhangzott, azt alkotmányba kellett volna foglalni, mert a május 1-jén lejáró földvásárlási moratórium lejárta után „megnézhetjük magunkat”, hiszen „vannak olyan országvezetők, akik nyíltan hangoztatják a saját népük előtt, hogy a magyarok vize és földje megszerzendő préda”.

Van mit tennünk – összegzett Pörzse –, majd rámutatott, a Jobbik az elmúlt években tapasztaltabbá, elszántabbá vált. Mostanra olyan jobbikos politikusok nevelődtek ki, akikkel számol a Fidesz és az MSZP, ezért az sem véletlen, hogy amíg a parlamenti felszólalások alatt folyamatos a duruzsolás, sokszor a beszédeket is elnyomó bekiabálás, ha Vona Gábor beszél, akkor csend van. Ez a tisztelet jele. Figyelnek rá, félnek tőle – vonta le a tanulságot Pörzse, majd felkonferálta a pártelnököt.

Vona Gábor az előbbiekhez hozzátette: nem teljesen igaz, hogy egy pisszenés sem hallatszik a beszédei alatt, mert ha Szanyi Tibor „van olyan állapotban”, akkor bekiabál.

Aztán arról beszélt, hogy pénteken és szombaton is négy városban vesznek részt fórumon annak érdekében, hogy a Jobbik véleménye ne a Hír Tv és az ATV által jusson el az emberekhez.

A párt választási programjának címe (Megélhetést, rendet, elszámoltatást) nem véletlen: jelenleg ez a három szenvedi el a legnagyobb szükséget Magyarországon, és ha az ezekkel kapcsolatos kérdéseket megválaszolja a politika, annak eredményeképp hazánk egészen más országgá válik – mutatott rá az elnök.

24 éve történt a rendszerváltás, s a 24-es szám szimbolikus jelentőséggel is bír, hiszen Magyarország a 24. órában van. Mondjanak egy területet, ami rendben van – mondta Vona, majd miután ilyen nem hangzott el, a politikus folytatta: „Az elmúlt 24 év egy veszteséglista”. Mostanra az ország oda jutott, hogy „már lopni sincs mit”, az állam nem tud állami vagyont privatizálni, ezért magánvagyont vesz el. 

A Jobbik szerint magyar munkahelyekre van szükség, ahol az emberek tisztességes bért kapnak a munkájukért cserébe. Vona a közmunkaprogramot nem munkahelyteremtésnek, hanem szociálpolitikának tartja.

Az elmúlt 24 év kudarcát egyértelműen jelzi a világháborús veszteséggel felérő elvándorlás. Vona szerint a Magyarországot elhagyók gazdasági menekültek, még akkor is, ha Orbán Viktor szerint az elvándorlás a modern idők szava. „Tehát menjünk el és küldjük haza az itthon nyomorgóknak a pénzt?” – hangzott el a kérdés. A pártelnök úgy látja, az sem véletlen, hogy ezek az emberek gyakorlatilag nem tudnak majd szavazni április 6-án, mivel a határon túli magyarokkal ellentétben számukra nem adott a levélben történő voksolás lehetősége. 10 százaléknyi szavazatról van szó – mutatott rá Vona –, olyan (leginkább fiatal; a Jobbik ebben a korcsoportban a legnépszerűbb) választópolgárokról, akiknek többsége heti hét napot dolgozik, sokszor reggeltől estig, esetleg több száz kilométerre a nagykövetségektől, ahol szavazhatnának.

Az elnök úgy fogalmazott, van valami menthetetlen mazochizmus azokban, akik a Fidesz–KDNP-kormány jelenlegi négy évét, vagy az azt megelőző nyolc évet látnák szívesen 2014-től. „A rosszabbnál rosszabb helyett itt van a Jobbik”, amely pártra ne azért szavazzanak, mert nincs más, vagy mert a kormányzó erők rosszul tették a dolgukat, hanem azért, mert egyetértenek a programjával.

Vona kifejtette: a Fidesz és az MSZP a másikkal riogatja a szavazóit, az egyik a Gyurcsánytól, a másik az Orbántól való zsigeri félelemre épít. Ezzel ellentétben a Jobbik a pozitív kampányban hisz. Egyik óriásplakátján fiatalok szerepelnek, de nem azzal a céllal, hogy segítségével a fiatalokat szólítsák meg, hanem a középkorosztályt és az időseket. A plakát mondanivalója: a fiad/lányod és az unokád már jobbikos. A másik plakát három generációs idilli család képe – ez nem a valóságot mutatja, a Jobbik azt üzeni vele, hogy ez az a jövőkép, amit a rá szavazóknak kínál.

A pártelnök beszélt arról, hogy a Fidesz jelenleg egy szűk burzsoáziát épít, aminek tagjait trafikokkal, földdel, állami megrendelésekkel támogatja. Az elmúlt négy év alatt a lakosság 50 százaléka rosszabbul él, s mindössze 12 százaléknak javultak az életkörülményei. Cél, hogy az utóbbiakon kívül mások egzisztenciális félelemben éljenek, így vagy elfordulnak a politikától, vagy havi néhány ezer forinttal megvásárolhatóak – utóbbira kiváló példa a rezsicsökkentés, aminek az ötletét egyébként 2010-ben a jobbikos Völlner János vetette fel, de valamiért a kampányidőszakig kellett várni vele.

Vona kitért arra is, hogy a rendőrséget illetően drasztikus lépésekre készülnek, amennyiben hatalomra kerülnek. A rendőrség eredeti feladata a rend őrzése, a csendőrség pedig a helyi közbiztonság fenntartását szolgálná. A halálbüntetés visszaállításának ötlete még a Jobbikot is megosztja, de tény, hogy Jamaikában, ahol három éve visszavezették, felére csökkent a gyilkosságok száma. A halálbüntetésről vitát kell kezdeményezni; a pártelnök meglátása az, hogy Magyarországon a Szent László-i kereszténység a követendő példa.

A politikus az Európai Uniót az elmúlt 24 év legnagyobb átverésének nevezte, mivel az a Magyarország, amely 30 millió embert tudna élelmezni, csupán olcsó munkaerőt és piacot jelent a közösség számára.

A cigány–magyar együttélésről szólva Vona Gábor hangsúlyozta, a Jobbik programjában egyetlen olyan pont sincs, ami faji, etnikai vagy vallási alapon tesz (pozitív vagy negatív) különbséget emberek között. Felhívta a figyelmet arra is, hogy több olyan települést irányít jobbikos polgármester, ahol a cigány kisebbség nagy száma miatt nem lehetett volna választást nyerni a cigányság szavazata nélkül. „A Jobbik tisztességes és tisztességtelen emberekre osztja a magyar társadalmat, nem cigányra és magyarra”.

A párt részletes választási programját a következő napokban mutatják be, s az interneten is elérhetővé teszik.