Szombathelyen emléktáblát kapott Gazdag Erzsi

2012.11.14. 21:55

Az avatón váratlanul sokan jelentek meg. Ünneprontásként Fűzfa Balázs irodalmártól viszont azt kérdeztük, van-e bármi szerepe 2012-ben a költészetnek.


 
Egymás után kapnak emléktáblát a Szombathelyhez kötődő híres emberek. Ez  nemcsak azért jó, mert a turisták majd ezekből tájékozódnak (nem mintha olyan sok járna errefelé), hanem azért is, mert az itt lakók is tudatosabbak lesznek általuk. Vagy ha nem is, legalább az esélyt megkapják.

Gazdag Erzsi emléktáblája Szombathelyen

 
A legújabb emléktáblát, Gazdag Erzsi költőjét, hivatalosan szerda délután avatták, avattuk.
 
A szürkületben indult, majd a sötétben befejeződött ünnepségen – a témához képest -  váratlanul sok, mintegy félszáz érdeklődő jelent meg.
 
A 100 éve született költőnő házán, a Petőfi Sándor utca 45. számú ház falán, a szemmagasságnál jóval feljebb elhelyezett emléktáblát Erdélyi Ilona, Szombathelyi Szépítő Egyesület elnöke és Fűzfa Balázs, a Gazdag Erzsi Irodalmi Alapítvány Kuratóriumának tagja leplezte le.

Gazdag Erzsi emléktáblája Szombathelyen

 
Az eseményen jelen volt a tábla készítője, Lieb Roland Ferenc is.
 
Avatóbeszédében Fűzfa Balázs azt fejtette ki, hogy az igazán nagy dolgok az irodalomban és az egész szellemtörténetben valójában az egyszerűségen alapulnak. 
 
Gazdag Erzsi esetében az egyszerű titok a „mesebolt” szóban van.  Amikor belépünk a költőnő meseboltjába, a polcokon történetek vannak, melyekben saját álmainkkal találkozhatunk.

Gazdag Erzsi emléktáblája Szombathelyen

 
Ezt a gondolatot ragadta meg a háromdimenziós, szoborra emlékeztető emléktábla – hangzott el.
 
Az irodalomtörténész arra az érdekes tényre is felhívta a figyelmet, hogy ebben a tanévben három nagy Vas megyei alkotót is ünneplünk: Gazdag Erzsi mellett a Kőszeghez erősen kötődő Ottlik Gézának is centenáriuma van, és jövőre ünnepeljük Weöres Sándor születésének 100 éves évfordulóját.
 

ALON-ünneprontás
 
Fűzfa Balázst, a Nyugat-magyarországi Egyetem docensét, a Savaria University Press kiadó igazgatóját a táblaavató után kérdeztük, nem titkolva ünneprontási szándékunkat.  Kérdésünk láthatóan megértő fülekre talált.
 
Alon: Mint irodalmárt és irodalomtanárt kérdezzük: a jelenkorban van még bármilyen szerepe a költészetnek? Egyáltalán van-e értelme még ilyent kérdezni?
 
Fűzfa BalázsF. B.:Tegnap volt órám diákokkal, és arra kértem őket, hogy rappeljenek. És kiderült, hogy már a Himnusznak is van rap változata. Erre elmeséltem nekik, hogy a verset Kölcsey a Kanásztánc dallamára írta. Annyira meglepődtek, mint én a rap változaton, így kezet tudtunk nyújtani egymásnak.
 
Abban biztos vagyok, hogy az irodalom segít élni, hogy szükség van rá.
 
A baj inkább az irodalom tanításával van. Az irodalom az iskolákban száraz és unalmas, a gyerekek világától távol van, más nyelven beszél tanár és a diák. Így aztán egy felesleges tantárggyá vált.  Szinte katasztrofális a helyzet.
 
Másrészt a gyerekek imádják az irodalmat, imádnak verset írni, rappelni, és ha szerelmesek, a költőktől keresnek idézeteket. 

Csak mi nem merünk nyitni az élő és kortárs irodalom felé, az iskolákban a tanárokat nyomasztja az érettségi és egy 600 évvel ezelőtti elvárási rendszer. A gyerekek ezt unják, és lenézik azt, aki magyarból akar továbbtanulni. Pedig nekünk ez a nyelvünk és ez az irodalmunk.
 
Ajánlott irodalom:
 
A másik irodalomtanítás (Interjú Fűzfa Balázzsal)
Miért csak a szakiskolákban tanulhatnak a gyerekek Quimbyt?


Gazdag Erzsi

Budapesten született 1912. november 14-én Sebesi Erzsébet néven.

Korán Sárvárra került, anyai nagy-anyjához, Gazdag Erzsébethez (az ő nevét vette fel később). Fiatalkori barátságot kötött Weöres Sándorral. Sokáig élt különféle munkákból (szem-felszedés, gyógynövénygyűjtés, újság-írás), végül a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár munkatársa lett nyugdíjazásáig.

Első kötete Pável Ágoston segítségével jelent meg 1938-ban Üvegcsengő címen. Ez a kötet egyaránt tartalmazott felnőtt, illetve gyermek- verseket. Weöres Sándor főként ez utóbbiakat méltatta a Nyugat hasábjain, és ezekre figyelt fel Kodály Zoltán is, aki többet megzenésített közülük. A biztatásoknak köszönhetően Gazdag Erzsi figyelme egyre inkább a gyermekversek felé terelődött, sorra jelentek meg népszerű kötetei. Munkásságáért 1978-ban József Attila-díjat kapott. Élete alkonyán kezdte összerendezni a felnőtteknek szóló versekből álló, Az utolsó szó jogán (1987) című kötetét, amely már a halála után (1987. február 9.) tudott megjelenni.

Életét Merklin Tímea két könyvben, Horváth Zoltán pedig dokumentum-filmben dolgozta fel.

.