Hirdetés

Szombathelyi erőmű a láthatáron?

2010.07.06. 09:03

Befektető jelentkezett Szombathelyen a Sárdi-ér úti ipari célú ingatlan hasznosítására: egy norvég tulajdonú vállalkozás 16 megawattos biomassza erőmű létesítését tervezi az ipari park egyik telkén.

Hirdetés

Erőmű Szombathely

Két éve áll kihasználatlanul az a 18 hektáros terület a város határában, melyet a közgyűlés döntése alapján vásárolt meg egymilliárd forintért a Szombathelyi Vagyonhasznosító ZRt, az azóta már a társaságba beolvadt Claudius Ipari Park Kft előterjesztése alapján. A közelmúltban egy norvég tulajdonú, energetikai profilú vállalkozás kereste meg a Szova Zrt.-t azzal, hogy az egyik telken szilárd biomassza tüzelésű, áramot és hőt is termelő (úgynevezett kogenerációs) erőművet létesítene. A tárgyalásokról a júniusi közgyűlésen kapott tájékoztatást a szombathelyi képviselő testület.

 


Nagyobb térképre váltás

 

Lapunk Németh Gábortól, a Szova ZRt. vezérigazgatójától tudott meg részleteket a beruházásról. A vezérigazgató elmondta, hogy 16 megawatt áramot, 6 megawatt hőt termelő erőműről van szó, amely túlnyomórészt faaprítékot égetne. Azért a Sárdi-éri úti ingatlanra gondolt a beruházó, mert itt pár száz méterre van lehetőség az áram betáplálásra a villamos-energiarendszerbe, a hőenergiát pedig egy közel 800 méteres távhő-vezeték megépítésével tudnák a város ellátásában hasznosítani.

A vezérigazgató azért hangsúlyozta, hogy túlnyomórészt faaprítékkal üzemelne az erőmű, mert ennek a fajta biomasszának sokkal könnyebb a felhasználás helyszínére való szállítása.

A Szova – illetve a hozzá társult Szombathelyi Távhőszolgáltató – rendelkezik tapasztalatokkal faapríték-hasznosítás szempontjából: a Mikes Kelemen utcai fűtőmű (itt áramtermelés nem történik) évek óta problémamentesen működik lényegében egy lakótelep tőszomszédságában. A Mikes utcai fűtőmű hőenergia-teljesítménye 7,5 megawatt, ez nagyobb, mint a tervezett erőmű hőteljesítménye lenne. Az ipari parkhoz közel esik egy korábban kiépített egy iparvágány is, és ezt csak meg kellene hosszabbítani, ezen tüzelőanyag környezetbarát szállítása is megoldott lenne. Ugyanakkor a hőenergia átvételével ki tudnák váltani a belvárosban működő, a lakókörnyezetet közvetlenül terhelő, kisebb fűtőműveket – tudtuk meg Németh Gábortól, aki még hozzátette, kevésbé lenne kitéve a város távfűtő cége - és a lakosság is a gáz drágulásának, hosszútávon kiszámíthatóbb lenne a működés.

A Szova ZRt. elsősorban a telek értékesítésben érdekelt, de ha a későbbi számítások azt mutatják, hogy gazdaságilag megtérülne, esetleg üzletfélként is beszállnának az egyébként több milliárd forintra taksált beruházásba. A labda most a politika térfelén pattog, mert a Grenor egy szándéknyilatkozatot kért a várostól, hogy amennyiben a környezetvédelmi vizsgálatok szerint nincs akadálya az erőmű létrehozásának, a város sem gördít akadályt a beruházás elé. (A norvég cég már korábban letett a város asztalára egy hasonló nyilatkozatot.) Bár egy ilyen nyilatkozat anyagi kockázattal nem járna, a közgyűlés óvatos: a szándéknyilatkozat ügyében azt a határozatot hozta, hogy előbb legyen kész környezeti hatásvizsgálat, majd annak függvényében dönt. Az ügyet augusztusra napolták el.

A környezetvédelmi dokumentáció nagy valószínűséggel eddig az időpontig nem készül el (a környezetvédelmi hatóság eljárása önmagában ennyi időt vesz igénybe), de ha az engedélyek meg is lesznek, még évekbe telhet a beruházás kivitelezése.

A Grenor Grenor Hungária Energetikai Kft-t 2009. nyarán jegyezték be. Tulajdonosa a Grenor AS, egy norvég részvénytársaság, amelynek három fő részvényese van. Az egyik egy 21 norvég önkormányzat tulajdonában lévő vállalkozás, a másik egy energetikai cég, a harmadik pedig egy kis és közepes vállalkozásokra koncentráló befektetés-kezelő vállalkozás.