Szombathelyi közgyűlés: 2011. szeptember 29. (délelőtt)

 

A kedves olvasónak bevalljuk, hogy hosszan vívódtunk a szerkesztőségben, mit csináljunk ezzel a szombathelyi közgyűléssel.

 

Okulva a testület korábbi, újságírói rémálmokat megtestesítő performance-eiből, először azt gondoltuk, hogy köszönjük szépen, de ebből mi nem nagyon kérünk.

 

Miért jó az nekünk és az olvasóinknak, ha napi 12-14 órát ülünk az ülésteremben, ahol leginkább alacsony szintű, gyerekes politikai vitákkal ütik agyon az időt a képviselők, nem annyira a közérdekre, mint inkább a majdani szavatokra kacsingatva, nem gondolva sem a néző türelmére, sem arra, hogy ha így lehet szavazatokat szerezni, akkor nagy baj van.

 

Aztán amikor kiderült, hogy – egy szemernyit sem logikusan, de számunkra egy fokkal kényelmesebben – a városi tévé webközvetíti a szezonnyitó ülést, azt mondtuk: adjunk még egy utolsó utáni esélyt.

 

Így belenéztünk a délelőtti vitába, a délutáni nyitott és zárt ajtós döntéseket meg majd pénteki sajtótájékoztatók alapján összefoglaljuk.

 

 

A délelőtt összképe szerencsére csak részben felelt meg azoknak a várakozásoknak, melyeket a politikai felek egymásnak való üzengetései generáltak.

 

A délelőtt folyamán a képviselők körülbelül 70 százalékos hatásfokkal dolgoztak, ami azt jelenti, minden 10 percből most „csak” három ment el a jellegzetes köldöknézegető, kelet-európai, provinciális politikai dagonyára.

 

Hogy ez összefüggésben van a televíziós kamerák megvonásával, azt nem tudjuk, de azt sejtjük, hogy a magyar politikai munka hatásfoka azért közvetve megmagyarázza azt is, hogy Ausztriában miért négyszer nagyobb az egy főre jutó GDP, mint nálunk.

 

 

Czeglédy Csaba, az MSZP frakcióvezetője még napirend előtt azt javasolta, hogy vegyék napirendre az amúgy sikeres panelprogram azon kellemetlen mellékzöngéjét, hogy a sok száz vagy ezer szombathelyi panelt felújító (amúgy kissé politikaközeli, de ez a szál most nem fontos) EU Comfort Kft. felszámolás alatt áll, így a garanciális javításokkal gondok lesznek. A közgyűlés azonban úgy döntött, nem veszi napirendre a kérdést.

 

Később azonban mégis több hullámban is előjött a téma, és az derült ki, hogy a probléma valószínűleg kezelhető. Molnár Miklós alpolgármester (Pro Savaria) viszont arra kérte a hivatalt, hogy a felszámolás és a garanciális javítások kapcsán vizsgálják meg, minden rendben volt-e a panelprogram alvállalkozói között.

 

 

Bár a Jobbik tagadja, hogy belharcok lennének a szombathelyi szervezetben, nem kifejezetten a kiegyensúlyozott pártműködésre utal, hogy Marton Zsolt Fidesz-frakcióvezető terjesztette elő a Jobbik új városi elnökétől, Füzessy Zoltántól érkezett levelet, mely szerint a bizottságból és a felügyelő-bizottságtól visszavonnának egy-egy meg nem nevezett tagot. A korábbi eseményekből és a Jobbik nem túl domináns ilyen irányú jelenlétéből kifolyólag nem volt nehéz kikövetkeztetni, hogy Balassa Péterről van szó. Balassa Péter csendes megjegyzései is erre utaltak. A közgyűlés a bizottságot nem vette napirendre, de a felügyelő bizottság zárt ajtók mögött való tárgyalását elfogadta.

 

 

Marton Zsolt alpolgármester (Fidesz) a SEK-en zajlott Hoffmann Rózsa előadás kapcsán arról tájékoztatta a nézőket, hogy az oktatás teljes paradigmaváltás előtt áll: a közoktatás állami feladat lesz, az óvodák maradnak az önkormányzatnál, de az általános és a középfokú iskolák államosítva lesznek. Marton Zsolt ezekhez a változásokhoz kért partnerséget és együttműködést a felektől.

 

Czeglédy Csaba arra hívta fel a figyelmet, hogy a szombathelyi oktatási rendszer valóban le van maradva Ausztriához képest, de még mindig sokkal jobb a helyzet, mint például Kelet-Magyarországon vagy a kistelepüléseken, főleg azért, mert a város és a szülők erőn felül támogatták. Így az állami egységesítés finanszírozás szempontjából nem biztos, hogy jót tesz a városnak, és az sem használ, hogy a döntések messze kerülnek. Veszprém például már bejelentette, hogy szeretnék, ha az intézmények városiak maradnának, és Czeglédy szerint erre kellene törekednie Szombathelynek is.

 

Minderre Puskás Tivadar polgármester egyrészt úgy reagált, hogy nem szereti az „államosítás” kifejezést, másrészt az utóbbi idők tapasztalatai azt sugallják, hogy változtatni mindenképpen szükséges a rendszeren.

 

Molnár Miklós szerint majd akkor kell ezzel érdemben foglalkozni, ha megszületnek a törvények, egyben felhívta a figyelmet, hogy a változásoknak komoly következményei lesznek a város költségvetésére is, hogy pontosan hogyan, azt egyelőre nem lehet tudni.

 

 

Külön napirend előtti téma volt a terjedőben levő dizájner drogok problémája, többek között annak apropóján, hogy a közelmúltban feltételezhetően hozzájárultak egy szombathelyi fiatal halálához. 

 

A kérdést Végh György szakértő vezette fel. Megtudtuk, hogy ezek a bódulatkeltésre alkalmas szerek ártalmasak, de szinte senki nem tudja, mi van bennünk. Az a legnagyobb gond velük, hogy nem nagyon lehet védekezni ellenük, mivel legálisak.

 

A szakember szerint a probléma enyhítéséhez nem elég a fiatalok oktatása, kell hozzá a család, a baráti háttér, önismeret és személyiségfejlesztés, és a terjesztőket is keményebben lehetne büntetni.

 

„Ne hagyjuk, hogy ifjúságunkat molekulákkal elrontsák” – mondta erre Puskás Tivadar, Czeglédy Csaba viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy más városokban azért nem lépnek fel szigorúbban, mert besúgóként használja őket a rendőrség. Szerinte is keményebben kell fellépni a terjesztőkkel szemben, a jogi kiskapukat pedig – amennyire lehet – be kell zárni, akár helyi szinten is.

 

Szakály Gábor Fidesz-frakcióvezető nem hiszi, hogy a rendőrség együttműködik a terjesztőkkel, főleg nem Szombathelyen. Szerinte az a baj, hogy a közterületen működő terjesztők jogilag felvértezettek, és hangsúlyozzák, hogy ezek a szerek legálisak. A politikus szerint a szülőknek is tudniuk kell a veszélyről, semmi toleranciát nem szabad mutatniuk, ehelyett a hatósághoz kell fordulniuk, ha találkoznak a használatával.

 

Prugberger Emil (Pro Savaria) szerint viszont nem igazán tudjuk, hogyan állunk a dizájner drogok terén, sokkal komolyabban és mélyebben kellene foglalkozni az üggyel, mint egy napirend előtti téma. Ezzel nagyjából mindenki egyetértett, így a kérdésre később ivisszatérnek.

 

 

Balassa Péter, a Jobbik képviselője egy üveg pálinka kíséretében boldog 50. születésnapot kívánt Nagy Tibor aljegyzőnek, aminek mindenki örült, de amikor a Távhő-kérdésre tért, Puskás Tivadar leállította, hogy ezt rosszkor teszi.

 

Egy darabig elvitatkoztak, megszólalt az aljegyző, Marton Zsolt és Czeglédy Csaba is, majd annyiban maradtak, hogy Balassa később mondja el mondókáját.

 

El is mondta, és ahogy arra számítani lehetett, nagyjából ugyanazt a vitát és érveket hallhattuk, mint korábban, talán egy kicsit drámaibb kiszerelésben, elhúzódó, szórványosan fel-felbukkanó, kellemesen személyeskedő hozzászólókkal. A részletektől - remélhetően olvasói konszenzussal - eltekintenénk.

 

A képviselőket amúgy sem a tévékamerák hiánya, sem az előttük álló hatalmas mennyiségű napirendi pont sem hatotta meg, szép komótosan fejtették ki gondolataikat a délelőtt folyamán.