A korábbi szuperholdak némelyike természeti katasztrófákkal esett időben egybe.
A Holdat a szokásosnál nagyobbnak és fényesebbnek látjuk szombaton, március 19-én, amikor égi kísérőnk közelebb "merészkedik" a Földhöz, mint bármikor az elmúlt tizenkilenc évben.
A szuperholdnak is nevezett égi jelenség azzal magyarázható, hogy ekkor a Hold a perigeumba, azaz pályája közben a Földhöz legközelebb kerül. Ekkor "mindössze" 356 577 kilométerre lesz a Földtől, holott az átlagos távolság 382 900 kilométer. Legutóbb ennyire közel 1992-ben volt a bolygónkhoz - olvasható a The Daily Telegraph (http://www.telegraph.co.uk) online kiadásában.
Így történt ez 1974 karácsonykor, amikor Darwin városát Ausztrália történetének egyik legsúlyosabb elemi csapása, a Tracy-ciklon szinte teljesen lerombolta. A természeti katasztrófában 71 ember vesztette életét, és megsemmisült az épületek 70 százaléka. Harminc évvel később, 2004. december 26-án a szökőár a délkelet-ázsiai térségben körülbelül háromszázezer ember életét követelte.
A tudósok meggyőződése szerint azonban nincs összefüggés a természeti csapások és a szuperhold jelensége között.
Mint Peter Wheeler, a Nemzetközi Rádiócsillagászati Központ kutatója hangsúlyozta, a szuperhold nem vált ki sem földrengést, sem vulkánkitörés. "Legfeljebb a szokásosnál alacsonyabb apályt és magasabb dagályt észlelhetünk a jelenség idején, de semmi olyasmit, ami aggodalomra adhatna okot" - emelte ki Wheeler.
David Reneke ausztrál asztronómus - kollégájához csatlakozva - hozzáfűzte: ha visszamegyünk az időben, bármely természeti katasztrófát összefüggésbe lehet hozni valamilyen csillagászati jelenséggel.