Ingyenes kéményseprés és eljárási díjak, fellépés a csaló termékbemutatók ellen és több más változás.
Kedden az Országgyűlés több olyan törvénymódosítást is elfogadott, amelyek közvetlenül érintik sokak mindennapjait.
Ingyenes lesz a kéményseprés, illetékmentessé válnak egyes eljárási díjak, fellépnek a csaló termékbemutatók ellen és több más változás. Összefoglaljuk a lényeget.
Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára (j), Gőgös Zoltán (b) és Harangozó Gábor (b2) szocialista, valamint Magyar Zoltán jobbikos képviselő az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. december 1-jén. MTI Fotó: Bruzák Noémi
Módosították a szabálysértési törvényt
A jogszabály értelmében már a csekély mennyiségű, 10 grammot meg nem haladó új pszichoaktív szer birtoklása is szabálysértésnek minősül a jövőben.
Rendelkezik arról is, hogy a jövőben a járművezetéstől eltiltás idejébe beleszámít a vezetői engedély helyszíni elvételétől, vagy a hatóságnál történő leadása napjától eltelt idő is.
Újdonság az is, hogy a büntetőjoghoz hasonlóan a fiatalkorúak esetében lehetőség lesz a szabálysértési elzárás végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztésére. A felfüggesztés tartama egy hónaptól hat hónapig terjedhet.
Új jogintézmény a szabálysértések területén a megkeresés, amellyel a bíróság és a rendőrség arra kap felhatalmazást, hogy egy ismeretlen ember miatt - az elzárással is sújtható szabálysértés miatt indult eljárásban - a tényállás tisztázása érdekében állami vagy önkormányzati szervet, hatóságot megkeressen, és tőlük tájékoztatást kérjen.
Mivel az eljáró szervek számos esetben nem tudják a lefoglalásról a helyszínen meghozni a határozatot, bevezetik az ideiglenes elvétel intézményét.
A törvény rögzíti, hogy nincs helye szabálysértési elzárásnak, ha az eljárás alá vont ember tizennegyedik életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülő, gyám.
A jogszabály emellett az eddigi rendeleti szabályozáshoz képest törvényi szintre emeli a büntetésként kiszabott közérdekű munka végrehajtásának elhalasztására, valamint félbeszakítására vonatkozó rendelkezéseket.
Új szabálysértési tényállás lett a közérdekű üzem működésének bűncselekményi szintet el nem érő megzavarása. Ilyet az követ el, aki szándékosan vagy gondatlanságból a közérdekű üzem működését úgy zavarja meg, hogy azzal nem okoz jelentős mértékű üzemzavart és szándékos elkövetés esetén 50 ezer forintnál kisebb kár keletkezik.
A bíróságok joggyakorlatának megfelelően rögzítik: az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettség, a tankötelezettség megszegése miatt a felelősségre vonás egy nevelési, tanítási évben csak egyszer lehetséges.
Az erdészeti, a természetvédelmi és az adóhatóságnak közvetlen hozzáférése lesz a szabálysértési nyilvántartási adatokhoz.
A szabálysértési jogsegélyről szóló törvény módosításával bármely szabálysértés miatt lehetővé válik a végrehajtási eljárásoknak az átadása külföldi hatóságnak. E módosítás elsősorban a Magyarországon szabálysértést elkövetett külföldiek felelősségre vonását szolgálja.
A nemzetiségek választhatnak saját anyanyelvük és a magyar nyelv használata között az eljárásokban.
Új szabályok a kéményseprő-ipari szolgáltatásban
Az önkormányzatok a törvény hatályba lépésétől számított huszonegy napon belül dönthetnek, hogy a hatályos közszolgáltatási szerződésük alapján, annak lejártáig biztosítják a szolgáltatást, vagy 2016. július 1-től felmondják azt, a tevékenységet pedig a kormány által kijelölt szerv, szolgáltató látja el. A helyhatóság a hatályos közszolgáltatási szerződést nem hosszabbíthatja meg és nem köthet helyette újat.
A szabályozás rögzíti azt is, hogy magánszemély tulajdonában lévő ingatlan esetében a szolgáltató az előzetes írásbeli értesítése szerinti első és második időpontban térítésmentesen végzi feladatait, a harmadik időpontban viszont a közszolgáltatási díj harminc százalékát meg kell fizetnie az ügyfélnek kiszállási díjként. Nem természetes személy esetében díjköteles a közszolgáltatás.
A díjakat a településüzemeltetésért, kéményseprő-ipari tevékenységért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. A módosítások 2016. július 1-jétől hatályosak.
Számos igazgatási eljárás válik illetékmentessé
Az erkölcsi bizonyítvány kiállítása és több esetben a személyazonosító okmányok pótlásának eljárása is ingyenessé válik az illetéktörvény keddi módosítása révén.
Ugyancsak illetékmentesen állítják ki a jövőben a cégkivonatokat, a cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratokat, de térítésmentes lesz a vállalkozói igazolvány kiadása vagy az üzlet működési engedélyével kapcsolatos eljárás.
A személyi igazolvány és lakcímkártya kiállításának illetéke is megszűnik, valamint az az eljárás, amely a családi állapot megváltozása miatti névváltozás okán indul, de az ellopott okmányokat is ingyenesen állítják ki újra, ahogy a mozgáskorlátozottak parkolási igazolványát is.
Ugyancsak illetékmentesen lehet oktatási igazolványhoz, mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítványhoz jutni, ahogy népi iparművészeti igazolványhoz is. Szintén nem kell fizetni a jelnyelvi tolmács névjegyzékbe vételért sem.
Első alkalommal a jogosítványt is illetékmentesen kaphatja mindenki.
Az állampolgároknak az építési engedélyeket is ingyen adják ki a jövőben, ha az építendő ház nem nagyobb 160 négyzetméternél. A változtatás emellett csökkenti az örökléssel összefüggő tulajdonjog és haszonélvezeti jog költségeit is.
Az adóhatósági igazolásokat is ingyenesen adják majd ki. A vállalkozásoknak a számviteli beszámolók közzétételéért nem kell a jövőben igazgatási szolgáltatási díjat fizetniük.
A jogszabály december 31-én, illetve jövő január 1-jén lép hatályba.
Tóbiás József, a Magyar Szocialista Párt elnöke, frakcióvezető és Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára (b-j) beszélget az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. december 1-jén. MTI Fotó: Bruzák Noémi
Törvénymódosítás a csaló termékbemutatók ellen
Ügyfélszolgálatot kell fenntartaniuk a jövőben az árubemutatóval egybekötött termékértékesítést folytató vállalkozásoknak, és az ilyen cégek a fogyasztóknak nem nyújthatnának fogyasztói hitelt - többek között ezt tartalmazza a KDNP csaló termékbemutatók visszaszorítását célzó javaslata, amelyet kedden fogadott el az Országgyűlés.
A változások értelmében az árubemutatóval egybekötött termékértékesítést folytató vállalkozások ügyfélszolgálatot lesznek kötelesek fenntartani, és telefonos
elérhetőséget is biztosítaniuk kell. Ezzel biztosíthatóvá válik, hogy a fogyasztók élhessenek a gyakorlatban is az elállási jogukkal. Rögzítették, hogy az ügyfélszolgálati előírások betartását a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi.
A gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény úgy változik, hogy az árubemutatóval egybekötött termékértékesítéshez kapcsolódóan az ajándék vagy az ajándéksorsolás reklámja mellett az árengedmény, a kedvezmény vagy a vagyoni előny nyújtása is tilos. Jelentős mértékben ugyanis ezen juttatások miatt népszerű ez az értékesítési forma.
Változik a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásról szóló törvény is. Tilos lesz a pénzügyi szolgáltatások nyújtása ezen bemutatókon, de a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök használatával összefüggésben nyújtott szolgáltatásra nem vonatkozik a tilalom. Ilyen fizetési eszköz például a fesztiválokon használt kártya.
Rétvári Bence, a KDNP alelnöke korábban elmondta: míg 2010-ben 228, tavaly 780 írásos panasz érkezett a fogyasztóvédelmi hatósághoz a megtévesztő termékbemutatók ügyében. A kormánypárti politikus azt mondta, Magyarországon iparág épült ki arra, hogy az időseket becsapva, megtévesztve, magányosságukat kihasználva olyan termékeket adjanak el nekik "csillagászati áron", amelyekre valójában nincs szükségük. Sokszor hirdetnek ingyenességet is, de ez sem felel meg a valóságnak, hiszen végül több tízezer vagy százezer forintot húznak ki a zsebükből.
Megteremtődik a felsőoktatási bérek emelésének törvényi háttere, módosulnak a doktori képzés feltételei és jövő július 1-jétől a Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola összeolvadásával létrejön a Pallasz Athéné Egyetem - többek között ezt tartalmazza az oktatási törvények módosítása.
A módosítással a felsőoktatási oktatói illetmények emelkednek, Palkovics László felsőoktatási államtitkár korábbi közlése alapján januártól 15 százalékkal, majd 2017-től és 2018-tól 5-5 százalékkal.
A Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola összeolvadásával létrejön a Pallasz Athéné Egyetem 2016. július 1-jétől. Szintén ettől az időponttól a Károly Róbert Főiskola és az Eszterházy Károly Főiskola összeolvadásával létrejön az Eszterházy Károly Egyetem. Mindkét intézmény alkalmazott tudományok egyeteme lesz. A Szent István Egyetemből kiváló Állatorvos-tudományi Kar Állatorvostudományi Egyetemként alakul meg július 1-jétől.
A változtatás alapján az Országos Doktori Tanács határozza meg a doktori képzésre biztosított magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgatói létszám felsőoktatási intézmények közötti, minőség- és teljesítményalapú elosztásának elveit.
A felsőoktatási intézménynek folyósított doktori képzési támogatás a fokozatszerzés idejére a támogatási összegének felével csökkenthető, ha a hallgató nem szerez doktori fokozatot. Meghatározták a doktori képzés célját, a teljesítendő vizsgakövetelményeket, a doktori képzés két szakaszát. Ennek alapján az első négy félév a tanulmányokra koncentráló képzési és kutatási szakasz, amelyet egy komplex vizsga zár le, ezt követi a fokozatszerzési eljárás, amelyben a hallgató kutatási és disszertációs szakasz teljesítésével vesz részt.
Tisztázták a duális képzéshez kapcsolódó, valamint a közösségi felsőoktatási képzési központok működésével a gyakorlatban felmerült kérdéseket is.
Rögzítik, hogy magyar állampolgár államilag elismert külföldi felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányaihoz kapcsolódóan - szakmai tapasztalatszerzésre, a külföldi felsőoktatási intézménnyel fennálló hallgatói jogviszonya időtartama alatt - egyszerre, legfeljebb tizenkét hétig, meghatározott feltételekkel magyarországi munkáltatóval jogviszonyt létesíthet.
A felsőoktatási intézmények működéséhez kapcsolódóan rögzítették, hogy a felsőoktatási intézmény vezető testülete a szenátus. Az állami felsőoktatási intézményben a szenátus tagjai - a rektor, kancellár kivételével - választás útján nyerik el megbízatásukat. A szenátus működésével összefüggő minden kérdést a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni, a törvényben meghatározott rendelkezések figyelembevételével.
A módosítás kötelezettséget ír elő a felsőoktatási hatósági eljárásokban az eljárás felfüggesztésére, amennyiben az üggyel összefüggésben büntető eljárás indult.
A törvény tartalmazza azt is: 2016 szeptemberétől mesterképzésre az a hallgató vehető fel, aki alapképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett, valamint legalább egy "C" típusú középfokú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezik.
A rendelkezést először a 2016 szeptemberében induló első évfolyamon kell alkalmazni azokra, akik a felsőoktatási törvény hatálybalépését megelőzően nyelvi követelmény teljesítése nélkül szereztek oklevelet.
Meghatározták továbbá a diákigazolvány és a pedagógusigazolvány elektronikus kártyaként való kibocsátáshoz szükséges törvényi szintű szabályokat a köznevelésben és a felsőoktatásban egyaránt.
A módosítás alapján a tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben - gimnázium és szakképző iskola esetén - a huszonötödik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.