Törvénytelennek tartja a város közgyűlésének csütörtöki ülését és semmisnek tekinti annak döntéseit Nagykanizsa polgármestere, akitől a helyi képviselők többsége a tanácskozás kezdetén megvonta az ülés vezetésének jogát; ezt a szerepet az alpolgármester vette át.
A soron kívüli közgyűlést megnyitó Marton István polgármestertől az ülés elején azt kérte Szőlősi Márta (Fidesz) képviselő, hogy vegye napirendre előterjesztését a polgármester szabadságra küldéséről, ami miatt hetek óta patthelyzet van a város közgyűlésében. A 2006-ban még a Fidesz támogatásával megválasztott, később azonban a frakcióval szakító Marton István ezúttal sem vette napirendre a javaslatot.
Röst János (SZDSZ) ezután azt indítványozta, hogy a közgyűlés zárja ki a polgármestert a személyét érintő napirendi pont tárgyalásáról, s az ülés vezetését Cseresnyés Péter (Fidesz) alpolgármester vegye át. A polgármester, a jegyző és a testület tagjai között ekkor kezdődött a hangos szócsata, mert Marton István szerint csak neki van joga az ülés vezetésére.
Közbekiabálások közepette a testület az alpolgármester javaslatára első napirendi pontként nagy többséggel úgy döntött, hogy azonnali hatállyal szabadságra küldik a város vezetőjét. Marton István közben telefonon rendőri intézkedést kért, de azt a választ kapta, hogy csak köztörvényes bűncselekmény esetén van joga közbelépnie a rendőrségnek.
A polgármester teljesen törvénytelennek nyilvánította az ülést, arra hivatkozva, hogy csak az ő távolléte vagy akadályoztatása esetén veheti át más az irányítást. Úgy fogalmazott: puccsot hajtottak végre ellene.
Cseresnyés Péter időközben szünetet, majd zárt ülést rendelt el, amelyről a képviselők ki akarták küldeni a polgármestert, ő azonban nem volt hajlandó távozni. A zárt ajtók mögül kiszivárgott információk szerint a szóváltás nem fejeződött be, de a testület hozzálátott az eredetileg is zárt ülésre tervezett napirendi pontok megtárgyalásához.
A több mint egyórás zárt ülés után a polgármester újságíróknak elmondta: bírósághoz fordul a történtek kapcsán és ezzel összefüggésben levelet intézett a képviselőkhöz. A közgyűlés szervezeti és működési szabályzata alapján vétót emel a szabadságáról szóló döntés ellen és miután törvénytelennek tartja a jelenlegi közgyűlést, annak minden döntését semmisnek tekinti.
Az újból, már nyíltan folytatódó ülés is hangos szóváltással indult. Cseresnyés Péter folytatta a közgyűlés vezetését, de ezzel egy időben Marton István a sajtónak is ismertetett álláspontját olvasta fel a képviselők és a jelenlévő érdeklődők előtt. A rövid közjáték után a közgyűlés már rendes keretek között folytatta a munkáját, miközben a polgármester is mindvégig az ülésteremben, a szokásos helyén tartózkodott.
Nagykanizsán május 31-e óta tart a közgyűlési patthelyzet, akkor a soros közgyűlést sem tudták elkezdeni, mert a polgármester nem akarta napirendre venni a szabadságának kiadásáról szóló fideszes előterjesztést. Szőlősi Márta azt indítványozta, hogy a közgyűlés, a polgármester munkáltatójaként, adja ki a városvezető 78 napnyi felhalmozott szabadságát.
Szeptember 20-áig tartott volna Marton István távolléte, így a városvezető számára a ciklus után nem kellett volna kifizetni mintegy két és fél millió forintot szabadságmegváltásként, bár ennek kapcsán felajánlotta, hogy a pénzt jótékony célra fordítja majd. A már akkor is szópárbajjá alakult, napirend előtti vita után a városvezető berekesztette a közgyűlést, ezért akkor sem tudtak tárgyalni egyetlen előterjesztésről sem.
Marton István keddre hívott össze újból rendkívüli közgyűlést, de az ülést kétszeri kísérlet után sem tudták megkezdeni, mert a szükséges minimumnál kevesebb képviselő jelent meg az ülésteremben.
A közgyűlési huzavona okával, a polgármester szabadságra küldésével kapcsolatban időközben a Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal vezetőjéhez fordult Nagykanizsa jegyzője.
Németh Éva hivatalvezető a közgyűlési anyagokhoz is csatolt írásbeli válaszában általánosságban megállapítja: "a polgármester és a munkáltatói jogkört gyakorló képviselő-testület köteles jóhiszeműen együttműködni, és a szabadság kiadásáról, illetve igénybevételéről kölcsönösen megállapodni". A polgármester egyoldalúan nem dönthet a szabadsága igénybevételéről, annak engedélyezése - az Alkotmánybíróság egy 2007-es határozatával megerősítetten - a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.