Elég csak több időt szentelni egy veszélyeztetett fajra.
A természetfilmek, úgy mint a Sir David Attenborough nevéhez kötődő Bolygónk, a Föld 2. című televíziós minisorozat hatására az emberek érdeklődőbbek lesznek a bemutatott fajok iránt - derült ki egy új tanulmányból, amely szerint ennek a fokozott érdeklődésnek a kiváltásához nincs szükség nyílt természetvédelmi üzenetre, csupán az érintett fajok "bőséges szerepeltetésére".
Az írországi University College Cork kutatói a Twitter és a Wikipédia felhasználói adataira alapozták eredményeiket, amelyeket a Conservation Letters című folyóiratban publikáltak - írja a BBC hírportálja.
Dario Fernandez-Bellon és Adam Kane azután döntött a tanulmány elkészítése mellett, hogy Attenborough sorozatát számos kritika érte amiatt, hogy nem hordozott egy jóval nyíltabb üzenetet a természetvédelemre vonatkozóan.
A kutatók szerint a Bolygónk, a Föld 2. forgatókönyvének valóban csupán nagyon kis részét szentelték a természetvédelemnek, ez azonban nem befolyásolta a szériához kapcsolódó Twitter- és Wikipédia-aktivitást.
"Megállapítottuk, hogy az emberek reakcióját, egy-egy faj iránti érdeklődését elsősorban az befolyásolta, hogy az adott állat mennyit szerepelt a képernyőn, függetlenül attól, hogy emlős, madár vagy éppen hüllő volt-e" - mondta Fernandez-Bellon. Más szóval, egy állatnak nem kell az úgynevezett "karizmatikus fajok" közé tartoznia ahhoz, hogy felkeltse a figyelmet.
"Ez meglehetősen érdekes eredmény, mivel rávilágít a producerek azon gyakori dilemmájára, hogy megtalálják az egyensúlyt aközött, hogy egy műsor szórakoztató legyen és egyszersmind tudatosságra nevelje az embereket anélkül, hogy átcsapna prédikálásba" - jegyezte meg a szakember. Hozzátette:
A szakemberek arra is kíváncsiak voltak, hogy a sorozat hatására vajon az emberek például adakoztak-e vadvédelmi szervezeteknek. Nem találtak azonban olyan kiugrásokat a szervezetekhez beérkező felajánlások tekintetében, mint amit a Twitter-, és Wikipédia-aktivitásokban észleltek.