Persze mindenki azt kérdezi, hogy mi szükség van erre a Google Maps mellett. Nos, talán erre is tudunk válaszolni. Egyes települések már meglepő részletességgel vannak fenn. Például Szombathely.
Amikor 2001-ben elindult az angol nyelvű Wikipédia, majd azt követve a különböző nyelvi változatok, sokan kételkedtek, hogy egy nyílt tartalmú, közösség által működtetett és fejlesztett non-profit online enciklopédia életképes lehet.
Arra meg végképp nem, hogy sikertörténet lesz.
Ma a Wikipédia a világ ötödik leglátogatottabb oldala. Az angol nyelvű szócikkek száma 4,4 millió, és 286 nyelven összesen több mint 38 millió szócikk létezik.
A tudásbázis mögött levő alapítványnak 170 munkatársa van, de a Wikipédia lelkét a a világ minden táján ügyködő 39 millió önkéntes szerkesztő jelenti, akik folyamatosan karbantartják és fejlesztik az oldalt.
A Wikipédián nincsnek reklámok, viszont az elmúlt évben 50 millió dollár (több mint egymilliárd forint) támogatás érkezett az alapítvány számlájára.
Hasonló modellben gondolkodik a tíz évvel ezelőtt indult OpenStreetMap (OSM).
A projekt közössége a világ minden pontján egy szabad tartalmú térképet épít, amely napról-napra pontosabb, látványosabb és okosabb lesz.
A térkép erejét az a mintegy másfélmillió, regisztrált szerkesztő jelenti, akik önkéntes alapon építik a rendszert.
Az ismert szakportál, a Wire.com a téli olimpia alatt összehasonlította a OSM és a Google Szocsi melletti sípályák térképét, és ezt a különbséget találták.
Balra az OSM, jobbra a Googe Maps
Ezen felbuzdulva mi is megnéztük, hogyan néz ki a szombathelyi belváros az egyik és a másik térképen.
A beágyazott formát választottuk, így olvasóink jobban eljátszhatnak velük:
A Googe Maps:
OpenStreetMaps:
A kérdés persze adódik: mi szükség erre az egészre, hiszen a Google mellett még számos professzionális térképkészítő cég (Navteq, Tom Tom, Teleatlas stb.) ügyködik a piacon, és a termékeik, szolgáltatásaik jellemzően – egyelőre - sok tekintetben beelőzik az OpenStreetMapet.
A választ többek között a Guardian januári írása adja meg.
A cikk szerzője szerint a magáncégek kereskedelmi térképei azt mutatják, azt helyezik előtérbe, ami nekik jó, amiért esetleg valaki fizetett, míg az OSM filozófiájában más: egy átlátható, semleges, ingyenes szolgáltatás, melyet mindenki használhat vagy akár hozzájárulhat.
A térkép egyébként – a Google Mapshez hasonlóan – mindenki által feliratozható és szerkeszthető, okostelefonokon futtatható és számos egyéb, kreatív leágazása van.
Akár így, akár úgy, mindenképpen izgalmasnak tűnik
OpenStreetMap
Hogyan készül?
Az OSM alapvető szerkesztési módja az, hogy az ember fog egy – de inkább több – GPS-t, fényképezőgépet és kivonul a világba; besétálja, biciklizi, autózza vagy lovagolja a területet, esetleg jegyzetel, fényképez; hazaérve pedig a GPS által rajzolt útvonal és az egyéb rögzített infók alapján megrajzolja a térképet.
Másodlagos felhasználási módként azonban (jogszerűen) használható a Bing műholdképe, melyet a Microsoft®™ ajánlott fel az OSM számára, és ami igen jó felbontású képeket is tartalmaz. Sok helyre az ember nem jut el, mert vagy messze van, vagy zárt a terület, vagy fizikailag megközelíthetetlen; ezen esetekben hasznos a műholdkép alapján rajzolni. Részlet a magyar ismertetőből.