A havazás nem csak fehér pelyhekből áll. Létezhet rózsaszín hó, mennydörgő hóvihar és természetes hóhenger is. Összegyűjtöttük az öt legérdekesebb tényt.
A hóesést legtöbben egyszerű téli jelenségként ismerik, pedig a havazás világa tele van meglepő furcsaságokkal. A meteorológusok és kutatók számos olyan jelenséget figyeltek meg az elmúlt évszázadokban, amelyek elsőre szinte hihetetlennek tűnnek. A rózsaszín hó, a villámlással kísért hóvihar vagy a szél által formált hóhengerek mind azt bizonyítják, hogy a tél jóval változatosabb, mint gondolnánk. Az alábbi összeállítás öt különleges érdekességet mutat be a havazás világából.
Bár a hóhoz a tiszta fehér színt társítjuk, bizonyos területeken rózsaszín vagy piros árnyalatú hótakarót is megfigyeltek. A jelenséget egy mikroszkopikus alga okozza, amely a hó felszínén szaporodik. Ez a természetes folyamat nem ritka a magashegységekben és a sarkvidéki régiókban.
Az elszíneződött hó több napfényt nyel el, ezért gyorsabban olvad, mint a hagyományos fehér hóréteg. A különleges látvány miatt a jelenség régóta foglalkoztatja a kutatókat és az időjárás iránt érdeklődőket.
A feljegyzések szerint 1887 januárjában az Egyesült Államokban rendkívüli méretű hópelyhet figyeltek meg. A beszámoló alapján az átmérője elérte a 38 centimétert, vastagsága pedig a 20 centimétert.
Ez a méret messze meghaladja a megszokott néhány milliméteres hópelyheket. Bár a modern meteorológia óvatosan kezeli a történelmi rekord pontosságát, az eset ma is a legkülönösebb havazási érdekességek között szerepel.
Ritka, de dokumentált jelenség, amikor hóvihar közben villámlás és mennydörgés is hallható. Ezt a meteorológiában thundersnow jelenségnek nevezik. Kialakulásához erős feláramlások és instabil légköri viszonyok szükségesek, hasonlóan a nyári zivatarokhoz.
A mennydörgés ilyenkor tompábbnak hallatszik, mert a hóval borított felszín részben elnyeli a hangot. Európában is előfordult már, de továbbra is rendkívül ritkának számít.
Megfelelő körülmények között a természet különleges henger alakú képződményeket hozhat létre a hóban. Ezek a hóhengerek akkor alakulnak ki, amikor nedves, tapadós hóra erős, de nem viharos szél fúj rá egy sima felszínen.
A szél feltekeri a hó felső rétegét, amely henger formában gördül tovább. Az eredmény látványos, gyakran üreges belsejű hóformáció. A jelenség annyira ritka, hogy sokan életük során egyszer sem találkoznak vele.
A világ egyik legextrémebb havazását Japánban jegyezték fel 1927-ben. A Mount Ibuki térségében egyetlen vihar során közel 11,82 méter hó hullott. Ez nagyjából egy négyemeletes épület magasságának felel meg.
A rekord jól mutatja, hogy a megfelelő földrajzi és időjárási feltételek mellett a havazás egészen elképesztő méreteket ölthet.
A havazás sokkal összetettebb és izgalmasabb jelenség annál, mint amit a hétköznapokban tapasztalunk. A színes hó, a villámló hóvihar vagy a természetes hóhengerek mind azt bizonyítják, hogy a tél tele van különleges meglepetésekkel. Bár ezek a jelenségek ritkák, időről időre mégis felbukkannak a világ különböző pontjain, és újra ráirányítják a figyelmet a téli időjárás sokszínűségére.