A látható határok nélküli Európai Unió lehet a gyógyír a Trianon okozta sebekre – mondta Puskás Tivadar polgármester.
Tegnap az ország, a megye, illetve a város több pontján, valamint határainkon kívül is tartottak megemlékezéseket a békeszerződésként is aposztrofált trianoni békediktátum aláírásának 93. évfordulója alkalmából.
Június 4-e 2010 óta a Nemzeti összetartozás napja. Az erről szóló, Nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről című törvényjavaslatot Kövér László (Fidesz) és Semjén Zsolt (KDNP) kezdeményezte, s azt 2010. május 31-én 302 igen, 55 nem és 12 tartózkodó szavazat mellett iktatta törvénybe az Országgyűlés. (A javaslatot a Fidesz, a KDNP és a Jobbik támogatta, az MSZP-ből 55-en arra történő hivatkozással, hogy az „rontja Magyarország jó szomszédi kapcsolatait és nem szolgálja a határon túli magyarok érdekeit”, a nem gombot nyomták meg, az LMP tartózkodott.)
Lapunk a szombathelyi Trianon-emlékhónap megnyitóján és az azt követő városi megemlékezésen vett részt.
Előbbi helyszíne idén is az evangélikus templom volt. Sátory Károly igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy az ünnepi műsort a Felvidékről érkezett diákok, a komáromszentpéteri Kossányi József Alapiskola diákjai adják elő.
A rendezvény a székely himnusz eléneklésével indult, amivel a jelen lévők – az intézményvezető szavaival élve – nem csak székelyekre emlékeztek, hanem az összes magyarra, akik a határainkon túl élnek.
A megnyitón köszöntőt mondott Lazáry Viktor, a megyeszékhely alpolgármestere. Beszédében hangsúlyozta, a 21. század második évtizedének kezdetén hazánk számára az igazi kérdés az, hogy képesek vagyunk-e meghaladni azt a korszakot, amely Trianont teherként kezelte.
„A Trianon-tabu ledöntése egyet jelent a pozitív nemzetstratégiával, a vélt vagy valós megfelelés védekező kényszerének elhagyásával, a magyar állam határon kívülre rekesztett közösségek iránti felelősségvállalásával, a tanuljunk meg kicsik lenni szégyenletes doktrínájának elhagyásával” – mondta a politikus.
Lazáry kifejtette, Trianon hazánk legmeghatározóbb, legösszetettebb következményekkel járó eseménye, ám a Nemzeti összetartozás napja egymagában még nem elegendő az ország és a nemzet feldarabolása miatti nemzettrauma feloldására.
„Trianon és következményeinek őszinte és nyílt számbavétele, a politikai viták szalonképes témái közé való beemelése nélkül nem lehet válaszokat adni a nemzetet érintő kérdésekre. Az Európai Unió tagállamaként le kell számolnunk a 93 évvel ezelőtti ország- és nemzetdarabolás tudomásul nem vételének korszakával, kimondva, hogy miképp a nemzeti célok elérése szempontjából sikertelen volt a revizionizmus politikája, sikertelen és folytathatatlan az elhallgatás, az önmegtagadás a szocializmust is túlélt politikája.”
Az alpolgármester rámutatott: a történelmi Magyarország a mai napig él – többek között a kultúrában, az emberi kapcsolatokban, az építményekben.
„De nem szabad elfelejteni Trianon kárait. Viszont hagyni sem szabad, hogy elérje igazi célját, a magyar nemzet megsemmisítését” – zárta szavait Lazáry Viktor.
A városi megemlékezésen, a Kálvária utcában található első világháborús emlékműnél Puskás Tivadar polgármester mondott emlékbeszédet.
„A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvénnyel az Országgyűlés kinyilvánította, hogy a több ország fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek” – kezdte a városvezető.
Minden magyar egyetért abban, hogy Trianon igazságtalan határokat eredményezett – folytatta. – Európa történelmében hasonló kegyetlenségre nincs példa. A történelmi Magyarország Európa hatodik legnagyobb országa volt, de Trianonnal szétzúzták, a korábban együttélésre képes népeket pedig tartósan szembeállították egymással.
„Meg kell erősíteni a nemzet lelkét, mert csak az erős lélekkel rendelkező magyarság képes a legnagyobb feladatok megoldására is. Június 4. ezért nem emléknap, nem gyásznap, hanem az összetartozás napja. Ez jelzi az egész világnak, de saját magunknak is, hogy új szellemben tekintünk Trianon örökségére.”
Puskás szerint hazánkban ma kevesen lelkesednek az Európai Unió iránt, de a látható határok nélküli EU lehet a gyógyír a Trianon okozta sebekre.
„Az európai közösség ígéri a legtöbbet Trianon káros emberi, gazdasági, politikai következményeinek felszámolására. Mi, itt Nyugat-Magyarországon egyet tehetünk: keressük az együttműködést a szomszédainkkal. A 2010-ben megválasztott szombathelyi városvezetés új kapcsolatokat alakított ki Ausztriával, Szlovéniával és Horvátországgal. Olyan munkacsoportok jöttek létre, amelyek segítségével a következő években újjáépíthetjük azt, amit Trianon lerombolt” – mondta el Puskás Tivadar.