A
Nemzeti Választási Iroda honlapját böngészve kiderül, összesen 44 párt kíván országos listát állítani az április 6-ai országgyűlési választásra. Cikkünk írásakor ezeknek nagyjából a fele még döntésre vár: a jelöltállítás határideje hétfőn 16 órakor lejárt, a választási irodák jelenleg is vizsgálják, hogy a jelölteknek sikerült-e összegyűjteniük a szükséges 500 érvényes aláírást, illetve, hogy ezek a jelöltek legalább kilenc megyében vannak-e minimum 27-en.
Ilyen a Zöldek Pártja is, amely
44 egyéni jelölttel vágott neki a megmérettetésnek. Így, ha néhányuk ki is esett a „versenyből” (az erre vonatkozó részletek alább), még van esélye az országos listának.
Sok cikk született már az új választási rendszer kapcsán arról, hogy a jelölt-, valamint az országos lista állítás jó üzlet a sok esetben csak egy–két hónapja, gyaníthatóan a választásra megalakult kispártoknak. (Azt ezúttal figyelmen kívül hagyjuk, hogy a többi változtatás mellett a gombamód szaporodó kispártokra is az ellenzék gyengítése, felaprózása miatt van szüksége az egyébként szinte mindent a hatalmi szempontoknak alárendelő kormánypártnak.) Az egyéni jelöltek fejenként 1 millió forintból kampányolhatnak, de ezt az összeget vissza kell adniuk, ha a választáson 2 százaléknál kevesebb szavazatot kapnak.
Az országos listát állító pártoknak viszont jóval bőkezűbben osztja a (kész)pénzt az állam, amit ráadásul nem is kell visszafizetniük, akármilyen siralmasan is szerepelnek: 53 egyéni jelölt állításáig 149 millió forintot kapnak, az 54–79 jelölttel rendelkezők 298,5 milliót, 80–105 jelölt estében 447,75 milliót, 106 jelölt esetén pedig 597 milliót.
Így könnyen kiszámolható, hogy amennyiben egy országos listát állító párt 30 jelölttel indul a választáson, de egyetlen szavazatot sem kap, mert az emberek először a szavazólapon találkoznak a nevével, akkor igaz, hogy 30 millió forintot kivesznek a költségvetéséből, de a 149 millióból azért még így is szép summa marad, még akkor is, ha kivonjuk belőle az aláírásgyűjtők díjazását is. A pénzt persze csak kampánycélokra lehet elkölteni, de a költéseket automatikusan nem vizsgálja az Állami Számvevőszék, csak akkor, ha valaki szabálytalanságot gyanítva bejelentést tesz. És a kampányköltség meglehetősen tág kategória.
A Zöldek Pártja a választópolgárok többsége számára ismeretlennek tűnhet, sőt, a Népszabadság egyik cikkében egyenesen a meglepetés szervezetek közé sorolta.
A párt a nagyobb dunántúli városokba keresett diákokat, akik számára a jelöltenként 600 aláírás összegyűjtését tűzte ki célul. Úgy kalkuláltak, erre 6–8 diáknak elegendő egy hétvégi nap. Az akár 30–50 fős diákcsapatnak Vas, Zala, Veszprém, Komárom–Esztergom, valamint Győr–Moson–Sopron megyében 14 városban volt lehetősége ajánlóívekkel a kezében megszólítani az embereket.
A javasolt bérezés egy aláírásért 150, vagy óránként 800 forint volt, de a párt az első verziót részesítette előnyben, mondván, 50 aláírásonként fizetnének a diákoknak.
A Nemzeti Választási Iroda
adatai szerint a Zöldek Pártja színeiben a Vas megyei jelölt, Szentesi-Fekete Gábor nem indulhat. Zalában Koltai Gáborné döntés előtt áll. Komárom–Esztergomban Juhász József nyilvántartásba vétele elutasítva, Mayer Péter és Földi Rózsa szintén döntés előtt áll. Győr–Moson–Sopron megyében mindhárom jelölt (Sarkadiné Pintér Judit, Tokai Attila, Turda András Elek) nyilvántartásba vétele elutasítva. Veszprém megyében egy jelöltet vették nyilvántartásba (Pászli Ferenc), egyet elutasítottak (Gulyás Mihály), egy pedig döntésre vár Kázsmér Péter).
A Zöldek Pártja a Népszabadság megfogalmazásával ellentétben abból a szempontból nem megelepetésszervezet, hogy nem új, hiszen már a 2006-os választásokon is elindult. A diákmunkásokat toborzó e-mailben az áll róla, hogy elsősorban a fenntarthatóság, a környezetvédelem és a természeti értékek megőrzésére törekszik, csak pozitív kampányt folytat. Főleg civilek alkotják, s azért alakult párttá, mert így jobban tudja érvényesíteni az érdekeit.
A honlapja szerint „az idei választások előtt egy maroknyi lelkes aktivista újraalkotta a pártot, amelynek elsődleges célja jelenleg az, hogy a 2014-es választásokon egy fenntartható, környezetbarát alternatívát nyújtson a választópolgárok számára”. Így folytatják: „A párt tagjai akkor döntöttek a Zöldek Pártja feltámasztása mellett, amikor egyre többekben megfogalmazódott a gondolat, hogy a mai, környezettudatos magyar ember előtt két út áll: elhagyja az országot vagy lépéseket tesz egy fenntartható Magyarországért.”
A párt képviselőjelöltjei között ott van Farkas Bertalan egykori űrhajós is.
Az, hogy egy kispárt pénzt kínál az aláírások összegyűjtéséért, nem egyedi eset: elég csak az egyik, apróhirdetések ingyenes megjelentetésére szakosodott portálon böngészni, ahol különösebb erőfeszítés nélkül kapásból két oldalnyi, főképp kiemelt hirdetésre bukkantunk. És nem is törvénytelen módszerről van szó.
Kis nosztalgia: a 2010-es választás kapcsán
írtunk arról a pártról, amely a Vas Népében, és más megyei napilapokban apróhirdetések segítségével toborzott országgyűlési képviselőjelölteket. Leleményességben tehát sosincs hiány, akkor sem, ha a választás nem kecsegtet már a kampányban több százmilliós állami juttatással. Négy évvel ezelőtti cikkünkben a Magyarországi Zöld Pártról volt szó, s az elnök lapunknak elmondta, a toborzás eredményes volt, a párt országos listát tudott állítani. Az már más kérdés, hogy egyetlen képviselőjelöltjük sem jutott be a parlamentbe.