A falvakban már a Jobbik a második erő

Lesz további rezsicsökkentés és (köz)munka, még ha éhbérért is

Ezzel nyerte el a falvakban élők szavazatait a Fidesz a választási kampányban, derül ki a Policy Agenda Hova szavazott a falu 2014-ben? című kutatásából. Vas megyét is elemezték.

Több szempontból érdekes és tanulságos a kutatóintézet napokban megjelent összeállítása, amely három különböző pártpreferenciájú, illetve gazdasági és földrajzi helyzetű magyarországi megyét (Vas, Csongrád és Szabolcs–Szatmár–Bereg) vett górcső alá.

A Policy Agenda kiinduló gondolata az volt, hogy az országgyűlési választások eredményeit szemlélve elmondható: amíg Budapesten szinte ugyanannyi kerületben győzött a Fidesz–KDNP, mint amennyiben a baloldali, kormányváltást célul kitűző erők, tehát kiegyenlítettek az erőviszonyok, addig a községekben utóbbiak csak a harmadik erőt képviselik.

Ha a fővárosi eredményeket nem számoljuk bele az országos adatokba, akkor kiderül, hogy a Fidesz–KDNP 46,4, a közös baloldali lista 23,1, a Jobbik 22,1, az LMP pedig a törvényhozásba jutást el nem érő arányt, 4,5 százalékot szerzett a „vidék Magyarországán”.

Mi lehet a főváros és a vidék közötti jelentős különbségek mögött? – tette fel a kérdést a kutatóintézet. A vizsgált megyék adatait a Policy Agenda a szavazókörökig lemenően dolgozta fel, az eredményekből mi főképp a Vas megyére vonatkozókat emeljük ki.

Vas megyét az anyag „a nyugati határszélen lévő, viszonylag jó gazdasági lehetőségekkel megáldott” területként írja le, ahol a falvakban szavazó 84 ezer fő a választók 40 százalékát adja. Így tehát e választópolgárok pártpreferenciái alapvetően meghatározzák a választás kimenetelét.

Megyénk kistelepülésein a Fidesz–KDNP 58, a kormányváltó szövetség 15,6 százalékot szerzett. A Jobbik magabiztosan, 19,7 százalékkal a második erőnek bizonyult, az LMP jelentősen a parlamentbe jutási küszöb alatt szerepelt, 3,7 százalékkal.

Az egyéni eredményeket nézve szinte ugyanez a helyzet.

Vas megyében a kispártok (összesen 14-en voltak) 2,9 százalékot kaptak.

 

Szabolcs–Szatmár–Bereg megyében a Vasban élő választók arányánál valamivel többen, 45 százalék él falvakban. Itt is a Jobbik végzett a második helyen, mégpedig az összes szavazókörben, a városi területeket lefedőkben is. Vas megyében a városi részeken le tudta dolgozni hátrányát a baloldali közös pártlista, s maga mögé tudta utasítani a Jobbikot.

Csongrád - Miskolc kivételével - az egyetlen megye, amelyben a baloldal jelöltje egyéniben győzni tudott. Igaz – mutat rá az elemzés – egy szegedi választókerületben, ezért más a társadalmi összetétele, mint a falvaknak.

A Csongrádban élő szavazók 24,4 százaléka él községekben, ami a másik két vizsgált megyéhez viszonyítva jelentősen kisebb szám.

Itt a baloldali szövetség a megyeközpontban és a városokban szerzett szavazatoknak köszönheti a második helyét; a községekben csak a harmadik helyig jutott a pártlistájuk.

A Policy Agenda a falvakban kialakult választási adatokat összevetette a kistelepülések társadalmi helyzetével: a márciusi települési regisztrált munkanélküliségi adatokat rávetítette a választási eredményekre. Mint írják, azért alkalmazták ezt a mutatót, mert tartalmazza a segélyezetteket, a tartós munkanélkülieket és az álláskeresési támogatásban részesülőket is.

Kiderült: a Fidesz–KDNP arányaiban a legjobb eredményeket a legjobb és a legrosszabb helyzetű településeken érte el, míg a legrosszabb pozíciókat a megyei viszonylatban a középmezőnyben elhelyezkedő településeken szerezte.

Az MSZP ott volt a legsikeresebb, ahol alacsony a regisztrált munkanélküliek és a segélyezettek aránya, jelentős kudarcot a mély társadalmi problémákkal küzdő településeken szenvedte el.

A Jobbikot főleg a legnagyobb krízisben élő településeken élők választották, legkevésbé pedig ott, ahol relatív kevesebb a kiszolgáltatott, nehéz sorsú ember. Ez az eredmény azért érdekes, mert a nehéz helyzetű települések és a roma lakosság között – a szociológiai felmérések szerint – szoros kapcsolat mutatható ki. Ugyanakkor azt nehezen lehet eldönteni, hogy egy-egy településen a várakozásokkal ellentétben a roma lakosság adta voksát a Jobbikra, vagy azok, akik a településen konfliktusban állnak velük és a párttól várják a segítséget problémáik megoldásához.

A falvak adatai visszaigazolják a politikai elemzők véleményét: a baloldal nem tudott érdemben szólni a szegényekhez. A kutatóintézet a kampányt meghatározó üzeneteket rávetítette a médiafogyasztási szokásokra, amelyekből ugyanazt szűrte le, mint amit a korábbi elemzések is, nevezetesen, hogy a községekben lakók többsége hírfogyasztás szempontjából a két nagy kereskedelmi adóra, valamint a közszolgálati csatornákra támaszkodnak.

A Policy Agenda februártól vizsgálta, hogy mely témák szerepeltek hangsúlyosan ezen adók műsoraiban. A baloldal nyolc pontba szedett ígéretei csak az internetet használók között váltak ismertté a kistelepüléseken, ez pedig az ott élő lakosság kis részét jelenti.

Heti TOP politikai térnek összesítése az RTL Klub Híradó, TV2 Tények, Magyar Televízió Híradó alapján (2014.02.02-2014.04.06.)-zárójelben hogy hány héten keresztül volt a heti T0P5-ben

• Simon Gábor országgyűlési képviselő külföIdi bankszámlája (9)
• Paks II. bővítés (5)
• országgyűlési választások ajánlási folyamata - országos listák, business pártok, tiltott reklámok (5)
• megszállási emlékmű kapcsán vita (4)
• rezsi csök kent és (4)
• devizahitelesek ügye (2)
• magyargazdaság állapotáról (2)
• MVM gáz ügylet - offshore cégen keresztül (1)
• miniszterelnök kínai útja (1)
• Öszödi beszéd kapcsán nemzetbiztonsági jelentések nyilvánosságra hozatala (1)
• orosz-ukrán válság magyar belpoIitikai vonatkozásai (1)
• Kormányváltás erőinek a vállalásai (1)
• Orbán Viktor országjárása (1)
• Zuschlag-ügy (1)
• Orbán programot hirdetett („Folytatjuk'') (1)
• Orbán Viktor miniszterelnök road show-ja (1)
• 4-es metró átadása (1)
• Seuso-kincsek hazahozatala (1)
• Rogán Antal ingatlanügye (1)
• forint árfolyama és az M NB alapkamat csökkentése (1)

Persze a Fidesz–KDNP sem rendelkezett sok üzenettel a falvakban élők számára, ám a rezsicsökkentés, illetve annak folytatásáról szóló ígéret valódi segítségként tűnt fel a mindennapi anyagi problémák enyhítése érdekében folytatott küzdelemben. És ott van még a közmunka tömeges méretének fenntartása, amely azzal az ígérettel csábított, hogy a jövőben is lesz munka, még ha éhbérért is.

A Jobbik falvakban megfigyelhető térnyerését a Policy Agenda azzal magyarázza, hogy a közszolgálati média segítségével botrányoktól mentes, szakmai programmal, rendpárti ígéretekkel rendelkező párt képe rajzolódott ki. A Jobbikról élő képek között szerepel az is, hogy eddig nem volt kormányon, ezért tiszta, vagy annak látszó párt. A harmadik ok, hogy a kilátástalan helyzetű szavazóknak a baloldal fogalmazott meg alternatívát a Fidesz–KDNP-vel szemben, ami sokak tetszését nem nyerte el, a fenti okok miatt.

A kutatóintézet eredményei szerint a baloldal nem tudja megállítani a Jobbikot, illetve nem lesz képes közelíteni a Fidesz–KDNP-hez pusztán jobb jelöltválasztással, mert a falvakban szinte minimális a különbség az egyéniben és a listán leadott szavazatok között. Ha mégis látható eltérés, az azt mutatja, hogy inkább a baloldali összefogás jelöltjei szerepeltek jobban, mint a pártjuk. Az adatok alapján a baloldal számára egyrészt a Budapesten és a nagyvárosokban használtak tartalmától eltérő üzenetek kellenek, ha eredményesebbek akarnak lenni a falvakban, másrészt olyan kommunikációs csatornák, amelyeket nem képes ellenőrzése alatt tartani a Fidesz–KDNP. Ez utóbbi pedig nagyobb kihívás, mint az üzenetekben megjelenő tartalmi megújulás – mutat rá az elemzés.

A teljes anyag itt érhető el.