Nagy terjedelemben foglalkozott számos külföldi lap a magyar választási kampánnyal és a választások várható kimenetelével szombaton.
Németországban a konzervatív
Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ), a baloldali Frankfurter Rundschau és a liberális Süddeutsche Zeitung a nyomtatott kiadásában, a Handelsblatt című üzleti lap pedig az online kiadásában közölt cikket a választások előtti belpolitikai helyzetről, amellyel a Duetschlandfunk országos közszolgálati rádió is foglalkozott egy összeállításban.
Eltérő utak Közép-Európában címmel a FAZ vezércikkében Karl-Peter Schwarz a szlovákiai és a magyarországi belpolitikai helyzetet elemezve kiemelte, hogy a kormánypárt mindkét országban a nemzeti és társadalmi érdekek védelmét hangsúlyozza az EU-val és a külföldi befektetők profitéhségével szemben, a politikai ellenfeleket pedig azzal vádolja, hogy a cserbenhagyták a gyenge társadalmi rétegeket és a nemzetet "kiszolgáltatták a globális kaszinókapitalizmusnak". A moszkvai vezetéshez fűződő kapcsolatokat vizsgálva a szerző úgy véli: "már-már Közép-Európa részleges putyinizálódásáról lehet beszélni, hiszen Szlovákiában és Magyarországon is részben hatályon kívül helyezték a kölcsönös ellenőrzésnek a parlamentáris demokráciára jellemző rendszerét".
A
Frankfurter Rundschau Veszélyben a demokrácia címmel úgy véli, hogy Orbán Viktor a választáson "nem utolsósorban azért győz majd egyértelműen, mert korlátozta a sajtószabadságot, és a saját javára módosította a választójogot". A szerző, Ulrich Krökel kiemelte: "legfőbb ideje, hogy az EU a hazai +hadszínterek+ felé forduljon", mert "nem csak Orbánról van szó", hanem arról is, hogy a francia Nemzeti Front után a Jobbik képében "egy újabb rasszista, nyíltan antiszemita párt ér el nyugtalanító választási sikert".
A
Süddeutsche Zeitung Egy új típusú populista címmel közölte Cathrin Kahlweit elemzését, amely szerint Orbán Viktor és Alexander Vuvic szerb kormányfő a populista politikusok új típusát képviselik. Ideológiájuk szerint a nép "homogén", akarata pedig a közjóra irányul és csupán egy hiteles képviselőre van szüksége, aki ezt az akaratot érvényesíti. Ebben az ideológiában politikailag csak az lehet legitim, ami illik az erkölcsi elképzelésekhez, a karizmatikus vezető pedig az "a férfiú, aki tudja, hogy mire van szüksége a népnek", és akinek más véleménye van, az nem is tartozik a néphez.
A
Handelsblatt az online kiadásában közölte Hans-Peter Seibenhaar összeállítását A ragadozó címmel. A szerző úgy vélte, Orbán Viktor "a nacionalizmus és az antikapitalizmus révén már a vasárnapi választások előtt biztosította hatalmát", és a választáson már csak az a kérdés, hogy kétharmados győzelmet szerez-e. Elemzők és vállalatvezetők véleményét idézve egyebek között kifejtette, hogy Orbán Viktor "sokoldalú" gazdaságpolitikát folytat, hiszen az antikapitalizmus képviselője mellett a piacgazdaság barátjának is mutatkozik, "ha ez használ neki".
A
Deutschlandfunk Biztosnak számít Orbán Viktor második hivatali periódusa címmel közölt összeállítást, amelyben egyebek között úgy vélték, hogy a kormányfő a 2010-ben szerzett kétharmados többség révén egy "nacionalista, és a hatalom megtartását célzó alkotmányt fogadtatott el", amely "a cenzúrával határos médiaszabályokat rögzít és szűkíteti az alkotmánybíróság jogköreit".
Kritikus hangvételű szerkesztőségi cikket közöl Orbán Viktor miniszterelnök politikájáról a
The Guardian. A vezető brit baloldali napilap szombati kiadásában megjelent írás szerint Orbán Viktor felemelkedése súlyos kérdéseket vet fel a Magyarország által a hidegháború vége óta bejárt politikai pályával kapcsolatban. Ahol jelentős pártoknak kellene váltaniuk egymást a hatalomban, ott egy párt van, amely láthatólag évekre beásta magát, és az egyetlen tényleg erőteljes ellenzéket a szélsőjobb jelenti. A The Guardian szerint jóllehet a választás nem előre lejátszott, nagyon kevesen gondolják Magyarországon és külföldön egyaránt, hogy igazságos lenne.
"Az ellentmondást nem tűrő kormányfő nagy valószínűséggel a harmadik ciklusát fogja megkezdeni a vasárnapi választások után" - írja a
Wirtschaftsblatt című osztrák gazdasági lap Orbán Viktor nem visel el vereséget című írásában. A szerző kiemeli: a 2010-es választási siker Orbán számára "személyes győzelem" volt. De az ekkor tartott "populista" választási beszédének ígéretei hamar köddé váltak. "Magyarország mély gazdasági- és pénzügyi válságba került, leértékelődött a forint, az árak és a kamatok az egekbe emelkedtek".
"A remek gazdasági adatokat, amellyel gyakran büszkélkedik, szintén a kétes eredetű trükköknek köszönheti" - véli a szerző.
Orbán Viktor nagyon jól tudja, hogy kik az ő választói - véli a Wirtschaftsblatt egy másik cikkében. Nem a külföldi befektetők, hanem az átlagember, akit Orbán az elmúlt négy évben nemcsak kímélt, hanem "nemzeti nagyságokba" emelt. A szerző kiemeli: Orbán a tulajdonképpeni problémát azonban nem megoldotta, hanem elhallgatta: a külföldi vállalatokra kivetett különadó, az országban uralkodó hangulat mind hozzájárult ahhoz, hogy a befektetők elhagyják az országot. Magyarország pozitív teljesítménye nem az ország gazdasági erejében rejlik, hanem a gyengülő forintban.
A külföldi kritika még inkább erősebbé teszi Orbán Viktort - címmel közölt írást a
Die Presse című konzervatív osztrák napilap.
"Orbán ahhoz az új politikus kategóriához tartozik, amelyhez Putyin és Erdogan" - jegyzi meg a lap. Az ellenszél azonban itthon inkább megerősítette, mintsem gyengítette Orbán pozícióját.
"Orbán politikája abból táplálkozik, hogy konfrontálódni hagyja a belső és a külső ellenzéket" - véli a lap.
Baloldal az összeomlás előtt címmel közölt írást az ellenzékről a Die Presse. A legújabb felmérések nem jósolnak számukra semmi jót - állapítja meg Bognár Péter, a lap tudósítója. Megjegyzi: nem zárható kis az sem, hogy az utolsó pillanatban a nemzeti radikális Jobbik megelőzi a baloldalt. Jóllehet az együttes baloldal nagy lendülettel vetette be magát a választási küzdelembe, "minden elromlott, ami elromolhatott" - összegez a szerző, aki beszámol a Simon Gábor volt MSZP-s képviselő elleni büntetőeljárásról.
"Az osztrák vállalatok igencsak szenvedtek az Orbán-kormány alatt. (…) A nagy veszteségek ellenére az Erste Bank Magyarországon kíván maradni" - olvasható a Die Presse másik cikkében. Az országban maradt vállalatok "megpróbálják menteni, ami menthető" - véli a szerző. "Reméljük, hogy a magyar kormány olyan feltételeket teremt, amely hozzájárul a befektetői bizalomhoz, és a befektetők visszatérése stabil gazdasági adatokat eredményez majd" - közölte az Erste Bank álláspontját a lap.
A
Le Soir című baloldali liberális brüsszeli lap a kormánypárt választási győzelmét valószínűsítette, és azt hangsúlyozta, hogy ezt a győzelmet nem akadályozza az eddig követett autoriter, "szabadsággyilkosnak tekintett" kormányzati áramlat sem. A lap Orbán Viktor eddigi politikáját nacionalistának minősítette, és kiemelte a "Kelet felé fordulást".
"Magyarországon most nem lesz változás" - zárult a Le Soir helyzetértékelése.
A Magyarországi Cigány párt színre lépéséről ír budapesti tudósításában a
La Libre Belgique, Belgium második legnagyobb példányszámú francia nyelvű napilapja. Corentin Léotard, a lap tudósítója a romákat a társadalom peremére szorult és lenézett kisebbségnek nevezi, akiknek a jussa Kelet-Közép-Európa többi országához hasonlóan Magyarországon is az alacsonyabb iskolázottság, a munkanélküliség, a szegénység és a diszkrimináció. A tudósítás szerint a cigányság társadalmi integrációját a vezetőit közötti megosztottság is hátráltatja.