Tisztelettel hívunk és várunk minden érdeklődőt
2012. június 18-án 17 órától
VARGA-KÖRTVÉLYES ZSUZSANNA
A RADNAYAK
című könyvének bemutatójára
Beszélgetőtárs
Dr. Vigh Kálmán
történész
Helyszín a Berzsenyi Dániel Könyvtár
földszinti előadóterme
(Szombathely, Dr. Antall József tér 1.)
A kötetek a helyszínen megvásárolhatók
Varga-Körtvélyes Zsuzsanna
1978-ban született Szombathelyen. A Nagy Lajos Gimnáziumban megszerzett érettségi után Budapesten, az ELTE Bölcsészettudományi Karán folytatta tanulmányait történelem-kulturális menedzser szakon, ahol 2001-ben diplomázott. Történelem szakdolgozatát Szombathely tizenkilencedik századi közegészségügyi fejlődéséről írta, a kulturális menedzserképzést pedig a könyvkiadók rendszerváltozás utáni helyzetét vizsgáló dolgozattal zárta.
2001 és 2004 között az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán angol nyelvtanári szakot végzett, ahol a salemi boszorkányságról készített szakdolgozatot.
2001 óta tanít angolt és történelmet Budapesten, műszaki szakközépiskolában.
Írással az egyetemi évek alatt próbálkozott először. Elsősorban a különböző történelmi korszakok, és bennük az emberi élet sorsfordulói valamint az azokra adott egyénenként, helyzetenként és koronként adott eltérő emberi válaszok érdeklik.
2002-ben az Accordia Kiadó által meghirdetett irodalmi pályázaton a Szivárvány koldusa című regénnyel nívódíjat nyert, és a kiadó antológiakötetében egy néhány oldalas részlet meg is jelent belőle (Tévelygő idők. Accordia, 2003. 104-122.)2002-ben jelent meg az Osiris Kiadó gondozásában a Boszorkányok Salemben című, Paul Boyer és Stephen Nissenbaum nevével jegyzett könyv, amelyet az ELTE megbízásából fordított magyar nyelvre (Paul Boyer-Stephen Nissenbaum: Boszorkányok Salemben. Osiris, 2002.)
A Radnayak (K.U.K. Könyv- és Lapkiadó, 2012.)
Egy nagy múltú erdélyi bárók, a Radnayak küzdenek a huszadik század sorsfordító eseményei közepette a család – de genere Gyana – fennmaradásáért, és egyben a saját boldogulásukért, boldogságukért. Az első világháborúban szerzett sebeik, és a trianoni békeszerződés okozta kollektív, illetve egyéni veszteségeik formálják sorsukat, irányítják pályájukat eltérő módon, miközben életük, érzéseik és mindennapjaik elszakíthatatlanul egymásba fonódnak.
A család a fennmaradás és a bukás határán egyensúlyoz, miközben két szenvedélyes férfi – Radnay Zoltán és Radnay Sándor – életében ugyanaz a két különleges asszony – a finom, úri kisasszony Lili és a székely cselédlány, Mari – játssza a főszerepet. A valódi szereposztással és a szereplők közti kapcsolattal azonban senki sincs egészen tisztában, legkevésbé az érintettek maguk.
Szerelem lappanghat-e a Zoltán miatt megrokkant Sándor és a Zoltán felesége közti szoros barátság máza alatt?
Szeretet vagy inkább gyűlölet határozza-e meg Zoltán és Lili gyermektelen házasságát?
Miért nem bír, és miért nem akar egyik férfi főszereplő sem lemondani Mariról?
A kérdések megválaszolására sokáig senkiben sincs elegendő bátorság. Így aztán Zoltán jobb híján a magyar hadügyminisztérium égisze alatt próbál változtatni az ország Trianon utáni sanyarú állapotán, Sándor pedig a birtokért és a birtokon élő emberekért felelős magyar arisztokrataként igyekszik cselekedni a román fennhatóság alá került Erdélyben.
Vajon milyen sors várhat rájuk és az utódaikra a két világháború között, a második világháborúban, 1956 alatt, és az azt követő években? Egy biztos csak: a Radnay családnak – de genere Gyana – fenn kell maradnia, és meg kell őriznie értékeit, hagyományait és magyarságát.