Az újszülött szamárnak nevet keresnek, remélhetőleg sokáig a skanzen lakója marad.
Sári, az újszülött jövevény édesanyja három éve él a szombathelyi múzeumfaluban. Többször volt már vemhes, de előző kicsinyei nem maradtak életben, így a július 30-án megszületett kis csacsi a kanca első utóda - tudtuk meg a helyszínen Horváth Sándor néprajzkutató muzeológustól.
A kicsi Kőszeghegyalján fogant közel két hónapig tartó udvarlás után, majd Sári visszakerült Szombathelyre, ahol 12 havi vemhességet követően állatorvosi segítség nélkül világra hozta fiát.
Horváth Sándor elmondása szerint a kis szamár minden külső jegyében édesanyjára hasonlít. Ilyen jellegzetes ismertető a fekete szín, a fehér hasalj (fecskehas), a rigószáj (világos szájkörnyék) és az ókula (világosabb szemkörnyék).
A csacsi igen virgonc és hamar összeszedte magát, már az első nap a saját lábára állva járkált - mesélte a muzeológus, hozzátéve, hogy a picinek ebben a korban az anyja a mindene, ezért félős még az emberekkel szemben. Idővel azonban neki is el kell fogadnia az emberek közelségét, ahogyan ezt már Sára is megtanulta, sőt el is várja.
Horváth Sándor még nem tudja, a két szamár hogy jön majd ki egymással, illetve, hogy mennyire jelent nehézséget a kétszeres mennyiségű táplálék beszerzése. Azért remélik, az új lakó még sokáig a skanzenben maradhat.
Sára és kicsinye a fű mellett egyébként a zöldségeket szereti, de bármikor lekenyerezhetők borsóhéjjal, uborkával, sőt még répával is.
A fekete szamárfiúnak még nincs neve, a névadási javaslatokat a skanzenben kihelyezett "csacsiládánál", a Facebookon és e-mailben várják augusztus 20-ig, amikor is zsűri választja ki a legalkalmasabbat ünnepélyes keretek között.