A frakciók vezérszónokaink felszólalásával fejeződött be hétfőn a jövő évi költségvetés 30 órás általános vitájának megkezdése. A kormánypárti képviselők egyebek mellett a hiánycél tartását, illetve a várható gazdasági növekedést emelték ki a 2011-es büdzsé kedvező hatásai közül, míg az ellenzéki képviselők elsősorban a kormány gazdaságpolitikájának fenntarthatatlanságát kifogásolták. Az Országgyűlés kedden folytatja az összesen 30 órás időkerettel rendelkező, négy ülésnapon át húzódó vitát.
Fidesz: a legfontosabb a 2,8 százalékos hiánycél tartása
A 2011-es költségvetés leginkább azt üzeni, hogy a 2,8 százalékos hiánycél tartása a legfontosabb - jelentette ki Lázár János, a Fidesz vezérszónoka.
A szocialista párt az elmúlt nyolc évben Magyarországot Európa hazug emberévé tette, "így nekünk különösen kell ügyelnünk arra, hogy betartsuk azt a hiányt, amit megígérünk" - mondta a Fidesz frakcióvezetője, majd a szocialistákhoz fordulva hangsúlyozta: "mi ebben nem játszhatunk, nem hazudozhatunk, ahogy önök tették".
A jelenlegi kormányoldal nem engedheti meg magának, hogy meghamisítsa Magyarország mérlegeit, mint ahogy azt az MSZP többször megtette - fűzte hozzá Lázár János.
MSZP: gondolja újra a költségvetési indítványt a kormány
Mesterházy Attila azt javasolta a kormánypárti képviselőknek, hogy hallgassanak a lelkiismeretükre és gondolják újra a jövő évi költségvetést, mert még nem késő fenntarthatóbbá, igazságosabbá, és stabilabbá tenni a javaslatot.
A szocialista frakcióvezető vezérszónoki felszólalásában hangsúlyozta: ebben a formájában ez a költségvetés minden idők legfelelőtlenebb költségvetési törvényjavaslata, ezért nem támogatják.
Álláspontja szerint az indítványt józan ésszel és felelősséggel nem lehet támogatni és ha kormánypárti képviselők mégis megszavazzák, annak feltétlen lojalitás, vagy a cinizmus lehet az oka. Mindkettő elfogadhatatlan - szögezte le.
KDNP: A költségvetés célja a gazdasági növekedés beindítása
A költségvetés alapvető célja a gazdasági növekedés beindítása, amelynek eszköze a foglalkoztatás növelése - mondta a KDNP vezérszónoka.
Hargitai János hozzátette, mindezt úgy akarják megvalósítani, hogy semmi se veszélyeztesse a költségvetés stabilitását.
Leszögezte, hogy minden módon tartani akarják és fogják az államháztartás 3,8 százalékos hiánycélját, miközben eredményszemléletű hiányként 2,94 százalékkal kalkulálnak.
A kormánypárti politikus megjegyezte, hogy a kormányzat a saját szerkezetét is úgy alakította át, hogy az kedvező legyen a vállalkozók számára.
Jobbik: nem hoz szemléletváltást a büdzsé
A Jobbik szerint nem eredményez szemléletváltást a jövő évi költségvetés.
Hegedűs Tamás, a párt vezérszónoka hangsúlyozta: a Jobbik ugyan egyetért a válságadók kivetésével, de rendkívüli adókra nem lehet hosszútávon támaszkodni. Szerinte nem látszik, a kormány gazdaságpolitikája hogyan lesz fenntartható, ami felveti annak veszélyét, hogy a kabinet évek múlva, az ágazati különadók kivezetésekor megszorításokra kényszerül.
A Jobbik vezérszónoka arról is beszélt, hogy bár a javaslat indoklásában megnevezett legfontosabb célok támogathatók, az előterjesztésből az derül ki, hogy a közbiztonsági, egészségügyi, oktatási ráfordítások stagnálnak. "Mi lenne, ha nem ezek lennének a prioritások?" - tette fel a kérdést.
LMP: a "toporgás költségvetését" nyújtotta be a kormány
Az LMP szerint a kormány a "toporgás költségvetését" nyújtotta be az Országgyűlés elé, vagyis a kabinet jövőre sem kíván szakítani az elmúlt húsz év "felelőtlen és jövőtlen" politikájával - mondta Scheiring Gábor, a párt vezérszónoka.
Scheiring Gábor hangsúlyozta: a kormány a következő évi költségvetésben "elődeihez hasonlóan lemond a rendszerváltás veszteseiről" és tovább fokozza a "már eddig is tűrhetetlen egyenlőtlenségeket".
Az ellenzéki politikus a büdzsé legnagyobb hibájának nevezte, hogy az "értékelhetetlenül keveset tesz a munkahelyteremtésért, sőt sok esetben éppen az ellen tesz a közösségi szolgáltatások leépítésével".