A ZÁÉV Építőipari Zrt. a legnagyobb nettó árbevételű cég Zala megyében, s a társaság a nyugat-dunántúli régióban a 19. helyen szerepel - mondta a három megye legnagyobb vállalkozásait felsorakoztató kiadvány pénteki zalaegerszegi bemutatóján a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
Mazzag Ferenc úgy fogalmazott: a 2010-es adatokat tartalmazó, harmadik alkalommal megjelenő kiadvány már némi pozitív elmozdulást mutat a gazdaság állapotában, de a zalai mutatók nem javultak olyan mértékben, mint Győr-Moson-Sopron vagy Vas megyében. A régióban továbbra is Zala számít a leggyengébb gazdasággal rendelkező megyének, Győr húzóereje vitathatatlan.
Tóth Miklós, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Zala Megyei Adóigazgatóságának igazgatója arról beszélt, hogy a kiadvány nem mutathat teljes képet a megye gazdaságáról, mert csak a nettó árbevételi adatokat veszi figyelembe, ugyanakkor a tőkehelyzetet, a piaci kilátásokat, a beruházások vagy az innováció területét nem méri fel. Hozzátette, hogy a nagy kereskedelmi láncok, vagy a megyében gyárakkal, de székhellyel nem rendelkező nagyvállalatok sem szerepelnek benne helyi adatokkal.
A régióra és az országos adatokra vonatkozóan elmondta: Zalából 17 cég szerepel a Nyugat-Dunántúl százas toplistáján, az országos ötszázas sorban azonban csupán egy társaság, a ZÁÉV található meg. A legjobb ötven zalai cég összesen 700 milliárd forintos nettó árbevélt ért el a múlt évben, ez nagyjából a hetede a három megye összesített adatának.
A 17 legnagyobb zalai vállalkozás a kereskedelem és a feldolgozóipar szereplője, tükröződik a mezőgazdaság és a gépipar nehéz helyzete, ami a ZÁÉV kimagasló adatai ellenére az építőiparra is jellemző.
Istenes István, a tavaly 21,3 milliárd forintos árbevételű ZÁÉV Építőipari Zrt. termelési igazgatója a sajtótájékoztatón azt mondta: büszkék arra, hogy a cég a Dunántúlon meghatározó építőipari szereplő, amelynek életét semmilyen külső zavar, per vagy nemfizetési nehézség nem befolyásolta. Az elmúlt évben 40 projektben volt érdekelt a mintegy 300 alkalmazottat foglalkoztató, bevételét több mint megduplázó társaság, amelynek a zalakarosi gyógyfürdő, a győri Széchenyi Egyetem bővítése, a kaposvári belváros rehabilitációja, vagy a sárvári fürdő bővítése tartozott a nagyobb feladatai közé.
Balogh Rudolf, a Baki Agrocentrum tulajdonosa, egyben a megyei agrárkamara elnöke a 18 éve működő családi vállalkozásról elmondta: a múlt évben 46 százalékkal javította az eredményét, idén pedig még 20 százalékos bővülésre számítanak. A megyében a 12. legnagyobb bevételű vállalkozás termény, műtrágya és vegyszer forgalmazásából származó bevételének 90 százaléka Zalából származik.
A legnagyobb 50 zalai cég listáján a ZÁÉV-et a második helyen a Pannontej követi 12,7 milliárd forintos nettó árbevétellel, a harmadik a Z + D Nagykereskedelmi és Diszkont Kft. 12 milliárdos bevétellel.
A tavalyi megyei első Rotary Fúrási Zrt. a negyedik helyre csúszott, 11,7 milliárdos bevétele csak 66 százaléka az előző évinek. Jelentős javulást mutat ugyanakkor az ötödik helyen szereplő közműépítő Szabadics Zrt., amely 31 százalékkal, 9,9 milliárd forintra növelte tavaly a nettó árbevételét.