Hirdetés

A Zala megyei Top 100 cég

2013.12.02

A legnagyobb forgalmú 100 zalai cég foglalkoztatja a megyében élő munkavállalók harmadát, és ezek a vállalkozások termelik meg a Zalában befolyó összes árbevétel csaknem felét - mondta el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyugat-dunántúli regionális adó-főigazgatója hétfőn Zalaegerszegen.

Hirdetés

Varga Lászlóné a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a NAV és a Zalai Hírlap közös TOP 100 - Zala megye gazdasága című kiadványának bemutatóján elmondta: a megye legnagyobb árbevételű cége tavaly a szállítmányozó Gartner Intertrans Kft. volt 32,6 milliárd forintot meghaladó összeggel. A második a Rotary Fúrási Zrt. közel 21,7 milliárddal, a harmadik pedig a Pannontej Zrt. 16,6 milliárd forint bevétellel.

    A 2012-es értékesítés nettó árbevétele alapján felállított százas lista mellett a kiadvány az adózás előtti eredmény, a saját tőke és a foglalkoztatotti létszám alapján is rangsorolta a megye 50 első vállalkozását. A szakember azonban jelezte azt is, hogy az adózók 74 százaléka adta csak hozzájárulását nevének szerepeltetéséhez az árbevételi listán, s mindössze 64 százalék vállalta névvel az adózás előtti eredményét.

    Varga Lászlóné beszámolt arról, hogy a múlt évben fél százalékkal, 772-ről 776 milliárdra nőtt a legjobb 100 cég nettó árbevétele - ami a teljes zalai árbevétel közel felét teszi ki -, 15 új vállalkozás került a 2012-es listára, és ágazatok szerint a feldolgozóipar és a kereskedelem domináns.

    Az adózás előtti eredményt és a saját tőkét tekintve is az E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt. 3,8 milliárd forintos nyereségével és 26,9 milliárdos tőkeösszeggel szerepel az élen. A legnagyobb zalai foglalkoztató a West Hungary Kft., amely munkaerő-kölcsönző cégként 1058 embert alkalmaz.

    A legnagyobb bevételű 100 zalai cég összesen 15 300 embert foglalkoztat, a megye munkavállalóinak egyharmadát - ismertette az adó főigazgató.

    Horváth Viktória, a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért felelős helyettes államtitkára arról számolt be, hogy az év első 9 hónapjában mintegy 5 százalékkal 6,9 millióra emelkedett a hazai és külföldi vendégek száma, míg a szállásdíjbevétel 10,2 százalékkal 130 milliárd forintra nőtt. A belföldi vendégforgalom egyik legfontosabb mozgatórugója, a szállásdíjbevétel negyedét kitevő SZÉP-kártya, amelyet október végéig 51 ezer helyen fogadtak el, s a 886 ezer kártyabirtokos 57,1 milliárd forint feltöltéssel rendelkezett.

    A helyettes államtitkár kitért arra, hogy nemrég lezárult a nemzeti turizmusfejlesztési koncepció társadalmi egyeztetése, amelyhez mintegy félszáz jelzés érkezett. A stratégia fő célja, hogy 2024-ig a jelenlegi 8,8 százalékról 10 százalékra emelkedjen a turizmus GDP-hez való hozzájárulása, 50 százalékkal 540 ezerre bővüljön az ágazatban a közvetlen foglalkoztatás, illetve a mostani 39. helyről a világ első 30 országa közé emelkedjen Magyarország a turizmus versenyképessége alapján.

    Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a gazdasági válság óta eltelt évek gazdasági eredményeit és a strukturális reformokat értékelve egyebek mellett arról szólt, hogy a felsőoktatásban is szükségesnek látja a rendszerszintű átalakítást. Ezt az is indokolja, hogy csökken a hallgatók száma, 550 ezer helyen 320 ezer hallgató tanul, ugyanakkor emelkedett az oktatók létszáma. Egyre nagyobb a szerepe az autóiparnak Magyarországon, miközben létszámarányosan Németországban négyszer több mérnököt oktatnak, mint idehaza.

    A minimálbér jövő évi emeléséről szóló döntés kapcsán úgy fogalmazott: "vitamentes megállapodás, természetes és normális" a 3,5 százalékos emelés, ami növeli a vásárlóerőt és a belső fogyasztást.

    Beszélt arról is, hogy a versenyképesség növelése érdekében a következő években jobban kell hasznosítani gazdasági célokra az európai uniós forrásokat, és erősíteni kell a kutatás-fejlesztési tevékenységet. Nagyon fontos "a visszarendeződés megállítása", ami az üzleti és érdekköri sérelmek miatt fenyegethet - vélekedett Parragh László.