Ha "hamisítatlan" magyar mézre vágyik, ott a helye.
A mézlovagrendek felvonulásával, mézszépségverseny eredményhirdetésével, mézes termékek kóstolójával megkezdődik a két napon át tartó XII. Kárpát-medencei Mézfesztivál szombaton Zalaegerszegen.
A Kárpát-medence szinte valamennyi tájegységéből érkeznek méhészek a találkozóra - mondták el a szervezők sajtótájékoztatón.
Czémán László, a Söjtör és Térsége Méhészeinek Egyesületének elnöke kiemelte: a méhészek mindent elkövetnek, hogy a magyar, jó minőségű méz beépülhessen az emberek természetes étrendjébe. Ennek viszont fontos feltétele, hogy a lakosság megismerje a jó minőségű termelői mézet. A kétnapos fesztivál pontosan ezt a célt szolgálja: az emberek megkóstolhatják a különböző tájegységek jellegzetes mézeit, az őstermelőktől "hamisítatlan" termékeket vásárolhatnak.
Illusztráció. Kisuczky Éva, a 2015. évi mézkirálynő (k) mézes kenyeret készít a Földművelésügyi Minisztérium Mézes reggeli elnevezésű programján a mátranováki Fekete István Általános Iskolában 2015. november 20-án. MTI Fotó: Komka Péter
A Söjtörön 22 éve működő méhész egyesület és a 2005-ben létrejött Ambrosia Mézlovagrend alapításától kezdve fontos feladatának tartja a mézfogyasztás népszerűsítését, a méz jótékony hatásának megismertetését - hangsúlyozta Czémán László.
Hozzáfűzte: a magyar méz a világ össztermésének 5 százalékát adja, minősége és mennyisége világviszonylatban is kiemelkedő, a magyar akácot és az akácmézet pedig hungarikumként jegyzik - ismertette.
A mézhamisításról, mézkeverésről szólva arról beszélt, hogy
70 ezer tonna kínai méz árasztja el Európát, ez a termék "minden kiskereskedelmi forgalomban kapható kevert mézben megjelenik". Már léteznek olyan technológiák is, amelyek lehetővé teszik, hogy a "természetes mézhez megtévesztésig hasonló terméket tudjanak előállítani". Aki viszont "jártas a mézfogyasztásban", nem keverheti össze a kettőt: a mesterségeset és a természeteset össze sem lehet hasonlítani
- jegyezte meg.
A gasztronómia fesztivál arra is felhívja a figyelmet, hogy a magyar lakosság az európai országokhoz képest elmaradt a mézfogyasztásban - hangoztatta Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere. Az adatok ugyanakkor azt is mutatják, hogy a mézfogyasztás emelkedő tendenciát mutat: míg 2010-ben a magyar polgárok átlagosan 30 dekagramm mézet fogyasztottak évente, 2015-re 70 dekagrammra nőtt az éves mennyiség. Az elképzelések szerint az átlagos mézfogyasztás néhány esztendő múlva meghaladhatja az évi egy kilogrammot is.
Vigh László országgyűlési képviselő kiemelte: a sportcsarnok méltó helye a mézfesztiválnak. A hétvégi forgatagban az emberek megbízható termékeket vásárolhatnak az őstermelőktől, a kulturális program pedig szerves része lesz a fesztiválnak.
A korábbi évenkénti fél kilogrammról 70 dekagrammra nőtt az átlagos magyarországi mézfogyasztás - mondta Bognár Lajos országos főállatorvos az M1 aktuális csatornán a közelmúltban.
A Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára azt is hangsúlyozta, remélik, hogy ezt a tendenciát a közelmúltban kirobbant mézhamisítási ügy sem veti vissza.
A főállatorvos szerint az eddig tapasztalt mézhamisítási módszerek nem vetnek fel súlyos élelmiszerbiztonsági kockázatot, ugyanakkor komoly minőségi problémák merülhetnek fel elsősorban az unión kívülről behozott méz esetében.
Bognár Lajos ezért azt tanácsolta a vásárlóknak, hogy részesítsék előnyben a Magyarországon előállított mézet, amelyeket lehetőség szerint próbáljanak meg közvetlenül a méhészektől, illetve a helyi piacokon beszerezni.
Az országos főállatorvos az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) jelzése alapján rendelte el többféle, Kínából importált méz forgalmazásának felfüggesztését, mivel a termékek hozzáadott cukrot tartalmazhatnak.
Zalaegerszegméz