Méghozzá a zalaegerszegi színházban.
A szecsuáni jólélek című zenés példázatot mutatja be a Hevesi Sándor Színház Csiszár Imre rendezésében pénteken Zalaegerszegen.
A színház épülete. Fotó: panoramio.com
Bertolt Brecht (1898-1956), a mű szerzője egy íróküldöttséggel járt Kínában, ahol megismerte a sajátságos kínai színjátszást - idézte fel a darab keletkezését Csiszár Imre az MTI-nek. Hozzáfűzte: a kínai színházból datálódik a német drámaíró "elidegenítési effektusa", a díszlet, kellékek nélküli, mozgásra, énekre épülő színjátszás.
Brecht a színpadi művel arra szeretné inspirálni a nézőket, hogy tegyék jobbá a világot, becsüljék meg jobban a természetet - magyarázta a rendező.
A szecsuáni jólélek című példázat "cirkusz, moralitás és társadalomkritikai darab" is egyben - emelte ki Csiszár Imre. A színpadon kibontakozó történet komoly mondanivalót közvetít, de ugyanakkor sokat lehet nevetni - fűzte hozzá.
A darab külön érdekességének nevezte az előadáson elhangzó zenéket: a dalok a cselekményt, a darab szövegét, tematikáját értelmezik, míg az énekbeszéd a költészetet helyezi előtérbe a prózával szemben.
Az előadás szinte díszlet nélkül játszódik, "a gondolatok intenzív átadásán múlik, hogy a bonyolult, összetett történet követhető legyen" - hangsúlyozta. A szövegnek, a mozgásnak, a külső jegyeknek, például a jelmeznek, az átöltözéseknek viszont fontos szerepe van a darabban. A szereplők öltözékükkel - a jelmezeket Szakács Györgyi tervezte - a színpadra lépés pillanatában jelzik, hogy hol helyezkednek el a társadalmi hierarchiában, milyen kaszthoz tartoznak.
A zalaegerszegi zenés példázatban a címszerepet Pap Lujza alakítja, a főbb szerepeket Szakály Aurél, Besenczi Árpád, Urházy Gábor László, Farkas Ignác, Barsi Márton és Ecsedi Erzsébet játssza.