A benyújtott kezdeményezések közül mindössze két olyan javaslat érkezett Zalában a települések járási besorolásával kapcsolatban, amelyek szakmailag nem támogathatóak: nem indokolt, hogy Zalakaros és térsége önálló járás legyen; Nova pedig Lentihez és nem Zalaegerszeghez tartozna majd.
A benyújtott kezdeményezések közül mindössze két olyan javaslat érkezett Zalában a települések járási besorolásával kapcsolatban, amelyek szakmailag nem támogathatóak: nem indokolt, hogy Zalakaros és térsége önálló járás legyen; Nova pedig Lentihez és nem Zalaegerszeghez tartozna majd - mondta a megyei kormánymegbízott kedden az MTI-nek.
Rigó Csaba a január végi határidőig beérkezett javaslatok összegzéseként kifejtette: Zala megyében hat járás kialakítását fogalmazta meg az erről szóló munkaanyag, így Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Lenti, Keszthely, Letenye és Zalaszentgrót lesz központi település. A jelenleg is működő okmányirodák és az ügyfelek érdeke alapján azonban további négy városban, Hévízen, Zalakaroson, Zalalövőn és Pacsán indokolt kormányablak létrehozása - tette hozzá.
Közlése szerint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz és a megyei kormányhivatalhoz érkezett kérések közül csupán kettő volt, amely szakmailag nem indokolható, ezért azokat nem támogatják.
Zalakaros és 16 környező település kérte azt, hogy zalakarosi központtal önálló járást alkothasson, de a kialakult kötődések és a közelség azt indokolja, hogy a nagykanizsai járás részeként működjenek ezek a települések. Az állampolgárokat érő hátrányok miatt nem támogatja a kormányhivatal Nova önkormányzatának kérését sem, amely a 13 kilométerre lévő Lenti helyett a 32 kilométeres távolságra fekvő Zalaegerszeghez szeretne tartozni - fűzte hozzá.
A kormánymegbízott elmondta: sajátos helyzet alakult ki Szentpéterúr esetében - ahol vasárnap új polgármestert választottak -, mert a képviselő-testület januárban levélben kezdeményezte, hogy a keszthelyi járás helyett a zalaegerszegihez csatlakozhasson. A meglévő térségi kapcsolatok és a kisebb távolság miatt a kormányhivatal támogatta ezt az elképzelést, a múlt héten azonban Szentpéterúr alpolgármestere egyeztetést kezdeményezett, mert a tervezett közös hivatalok kialakítása miatt mégis Keszthelyhez tartoznának.
A zalai településektől érkezett kérelmek többségét a megyei kormányhivatal támogathatónak tartja. Így Ligetfalva kérését is, hogy a zalaegerszegi helyett a keszthelyi járáshoz sorolják át, Petrivente pedig Nagykanizsa helyett Letenyéhez kíván tartozni.
Gutorfölde, Csertalakos és Szentpéterfölde képviselő-testületei kezdeményezték, hogy Lenti helyett Zalaegerszeghez tartozzanak, miután a most is közös körjegyzőséget alkotó települések lakóinak túlnyomó többsége a megyeszékhelyre jár tanulni vagy dolgozni. Támogatható Zalaszabar kérése is, hogy a kialakult kapcsolatrendszer miatt ne a keszthelyi, hanem a kissé távolabbi nagykanizsai járáshoz csatlakozzon.
Pacsa és Zalaigrice közösen indítványozta, hogy a keszthelyi járás helyett a zalaegerszegihez tartozzanak, s a polgármesterek kérése ebben az esetben is méltányolható, mert a munkába járók és a diákok többsége a megyeszékhelyre utazik nap mint nap.
Rigó Csaba elmondta még: a társadalmi egyeztetések során a lakosság érdekei voltak a legfontosabbak, hogy lakóhelyükhöz a lehető legközelebb intézhessék államigazgatási ügyeiket. A fő szempont az volt, hogy 30 kilométeres körzeten belül elérhető legyen az adott járási székhely, márpedig ez a feltétel akkor is megvalósulna, ha Zalában mindössze négy járás kialakításáról szóltak volna a tervek - tette hozzá.