Miről szól az egész, és lesz-e népszavazás?
Az Amnesty International Magyarország lapunknak a napokban elküldött anyaga összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat.
Fotó: Illusztráció - Csepel.infó.hu
Hogyan kezdődött, és miért csinálja ezt az EU?
2015. szeptember 14-én fogadta el az EU-s belügyminiszterek tanácsa azt a javaslatot, amely alapján 40 ezer menedékkérőt helyeznek át a két leginkább sújtott uniós tagállamból Görögországból és Olaszországból.
Hogy került Magyarország a képbe?
A nyár folyamán a Balkánon keresztül érkező rekordszámú menedékkérő miatt újabb 120 ezer ember áthelyezéséről szóló javaslatot terjesztettek be. Olaszországból 15 ezer 600, Görögországból 50 ezer 400, Magyarországról pedig 54 ezer embert helyeznének át más uniós tagországokba a következő két év alatt.
Hány embert helyeznének át Magyarországra?
Az áthelyezendő menedékkérőket a népesség, a GDP, az előző öt év menedékkérelmei és a munkanélküliség arányában osztanák el az államok között. Az így megkapott elosztási kulcs alapján jött ki Magyarország esetében az 1294 ember, akiket ide helyeznének át: 306-ot Olaszországból, 988-at pedig Görögországból. Ennyi ember kényelmesen elfér négy darab Combino-villamoson.
Elfogadták a javaslatot?
Az Európai Bizottság 120 ezres további javaslatát 2015. szeptember 22-én fogadta el az EU-s belügyminiszterek tanácsa. Két ország szavazott nemmel: Szlovákia és Magyarország.
Mindezt ingyen kellene az országoknak vállalniuk?
Nem. Minden fogadó ország 6 ezer eurós (1,9 millió forintnyi) támogatást kap fejenként. Magyarországnak ez 2,4 milliárd forintos támogatást jelent. Ez több, mint amibe a menedékkérők ellátása kerülne egész évben.
Muszáj ebben részt venni?
Igen, kivéve ha egy ország igazolható és objektív körülmények (pl. természeti katasztrófa) miatt nem tud részt venni az áthelyezésben, akkor a GDP-je 0,002 százalékát be kell fizetnie az EU-nak, amit a menekültválság kezelésére fordítanak.
Mindenkit be kell fogadnunk?
A tagállamok visszautasíthatják azon menedékkérők fogadását, akikről bebizonyosodik, hogy veszélyt jelentenének a nemzetbiztonságra vagy a társadalomra.
Hány embert helyeztek eddig át?
2016. február 23-ig összesen 17 tagállam ajánlott fel 4628 helyet (a 160 ezerből) az áthelyezéshez, és összesen csak 598 embert helyeztek át (303-t Olaszországból, 295-öt Görögországból).
Akkor Magyarországra áthelyezik azt az 1294 menedékkérőt?
Ezt nem tudjuk egyelőre. Annyi biztos, hogy van egy EU-s szerződésből levezetett határozat, amely kötelező érvényű Magyarországra, és van egy eljárás az Európai Bíróság előtt, amelyben még nincs döntés.
És akkor most népszavazni fogunk?
Nem tudjuk egyelőre. 2016. február 23-án a Jobbik alaptörvény-módosító javaslatot adott be annak érdekében, hogy a jövőben lehessen népszavazást tartani olyan nemzetközi szerződésekről, amelyek Magyarország bevándorlási politikáját érintenék. Jelenleg az Alaptörvény tiltja a népszavazás tartását nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről. Ebből a körből vennék ki most a migrációval kapcsolatos kérdéseket.
Egy nappal később, február 24-én pedig Orbán Viktor bejelentette, hogy Magyarország kormánya népszavazást kezdeményez a kvótáról.
Itt tartunk most.