Izgalmas idők elé nézünk.
Megszerezte a brit EU-tagságról tartott népszavazás voksainak többségét a kilépést pártoló tábor, így véglegessé vált győzelme. A győzelemhez 16,8 millió szavazatra volt szükség, és a Brexitre, vagyis a kilépésre leadott voksok száma a péntek reggeli hivatalos adatok szerint átlépte ezt a számot.
Az eredmények alapján a választók 52 százaléka szavazott a kilépésre, 48 százalék a bennmaradásra.
Nagy-Britannia 43 éve, 1973-ban csatlakozott az Európai Unió elődszervezetéhez, a Európai Gazdasági Közösséghez. Két évvel később is tartottak egy népszavazást arról, hogy Nagy-Britannia az EGK tagja maradjon-e, de akkor a brit választók kétharmada a bennmaradásra voksolt.
A népszavazási eredmény nem jelenti azt, hogy Nagy-Britannia azonnal kilép az Európai Unióból. A lisszaboni szerződés vonatkozó cikkelye két évig terjedő tárgyalási folyamatot irányoz elő ilyen esetekre a kilépési feltételekről, és ez meghosszabbítható, ha ebbe az összes EU-tagállam beleegyezik.
A népszavazás eredménye ugyanakkor azt jelenti, hogy nem lép életbe az a reformcsomag, amelyről David Cameron miniszterelnök a referendum kiírása előtt Brüsszellel és az uniós társállamok vezetőivel megállapodott. Ennek fő elemei közé tartozott volna a külföldi EU-tagállamokból Nagy-Britanniába érkező munkavállalók szociális ellátását szabályozó előírások jelentős szigorítása. A reformok életbe lépésének feltétele az volt, hogy a britek a népszavazáson a bennmaradásra voksolnak.
A skót miniszterelnök egyenes utalás tett pénteken arra, hogy a brit EU-népszavazás eredménye nyomán Skócia újabb függetlenségi népszavazást tarthat.
Péntek reggelre - jóllehet az adatok még nem véglegesek - egyértelművé vált, hogy a brit lakosság többsége a kilépésre szavazott az EU-tagságról előző nap rendezett referendumon, azonban Skóciában a 32 választókörzet mindegyikében a bennmaradás hívei kerültek többségbe.
Nicola Sturgeon skót miniszterelnök, a Skóciát kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője pénteken kijelentette: az eredményekből egyértelmű, hogy Skócia népe az Európai Unióban látja országa jövőjét.
A Sinn Féin, az Észak-Írországot kormányzó koalíció második legnagyobb pártja, a britellenes katolikus mozgalom vezető politikai ereje szintén népszavazást helyezett kilátásba "az ír sziget egyesítéséről", miután Észak-Írországban 56 százalékos többségbe kerültek az EU-tagság hívei.
Komoly mozgásokat indított el a világ pénzpiacain és értéktőzsdéin annak a növekvő valószínűsége, hogy a britek elhagyják az Európai Uniót.
A biztonságos menedéknek számító nemesfémek ára emelkedett és egyebek között a japán jen jegyzése meredeken nőtt, miközben a brit font és kőolaj ára csökkent, az ázsiai börzék mind komoly mínuszban álltak reggel negyed hét körül.
Hajnalban a font 1,4882 dolláron indított, és ahogy a csütörtöki szavazatok összeszámlálásával nőtt az EU-ból történő kilépés valószínűsége, úgy gyengült, 6.15 órakor már csak 1,3435 dolláron jegyezték.
A japán jen eközben 2013 novembere óta legmagasabb szintre erősödött a dollárral szemben. Hajnalban 99 jent is ért egy dollár, reggel negyed hétkor 100,70 jenen jegyezték az amerikai devizát. Mintegy háromnegyed órával az ázsiai tőzsdék zárása előtt valamennyi vezető térségbeli börze mínuszban állt, a tokiói tőzsde Nikkei225 indexe mutatta a legnagyobb, csaknem 8 százalékos veszteséget.
Az arany ára 5,5 százalékkal (68 dollárral) 1332 dollárra erősödött, az ezüst jegyzése 2,8 százalékkal (0,5 dollárral) 17,88 dollárra emelkedett, az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 3,07 dollár (6,05 százalék) eséssel 47,84 dolláron állt.